Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Így változik augusztustól a szabadsággal kapcsolatos szabályozás

A júniusban elfogadott salátatörvény több ponton módosítja, pontosítja a Munka Törvénykönyve szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseit. Változik az apák pótszabadságának számítása, a fogyatékosokat megillető pótszabadság lehetősége, pontosították a 14 napos egybefüggő szabadság kiadására vonatkozó szabályozást, és változott a számítás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Egy szegedi könyvelőiroda segítségével ennek részleteit mutatjuk be cikkünkben.

 A jelenlegi szabályozás szerint a felek megállapodása alapján az éves szabadság maximum harmadrésze átvihető a következő évre. Jövő év januárjától kikötik, hogy ez a megállapodás csak egy évre köthető, és a lehetőség csak az életkor alapján járó pótszabadságra áll majd fenn. Ennek oka, hogy az EU-s szabályozás szerint minden munkavállalót legalább négy hét szabadság illet meg egy adott évben, és negyvenéves kor alatt nem tudnak ennyi szabadságot kiadni egy évben, ha átviszi a dolgozó a következő évre egy részét.

Évenként 5 nap pótszabadság illeti meg a fogyatékossággal élőket, eddig a legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodással élő személyt illette meg ez a plusz lehetőség, most minden, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló élhet a plusz 5 nappal.

Az apák pótszabadságát illetően is történt változás: eddig az apáknak járó szülést követő pótszabadság csak arányosan került kiadásra, ha munkaviszonya év közben kezdődött. Az új szabályozás szerint ebben az esetben is a teljes időtartam megilleti az apát. A gyermek születésekor, legkésőbb a második hónap végéig 5 munkanap szabadságot vehetnek ki az apák, ikrek születésekor 7 munkanapot. A módosítás célja, hogy az apa minden esetben a teljes pótszabadság idejére mentesülhessen a munkavégzési vagy rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A módosítást a hatálybalépést követően született gyermekeknél már alkalmazni kell.

A legrövidebb egybefüggő szabadság kapcsán pontosításra került a szövegezés. Az eddigi szöveg szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy tartama elérje a tizennégy napot, egybefüggően – ha máshogyan nem állapodnak meg a felek. A módosítás alapján: úgy kell kiadni a szabadságot, hogy naptári évenként legalább egy alkalommal érje el a tizennégy napot egybefüggően – ha más megállapodás nem születik a felek között. Az eltérő megállapodás lehetősége biztosítja, hogy a munkavállaló és a munkáltató egyetértése alapján felfelé és lefelé is eltérhessenek a 14 naptól.

A szabadság kiadásával kapcsolatos következő változás az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozókat érinti. Az alap rendelkezés nem változott, miszerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértéktől eltérő munkaidő-beosztás szerint a dolgozó a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól, szabadság alatt, illetve a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni.

Ha 22 nap szabadsága van egy munkavállalónak, akkor az órában 22 x 8 = 176 órát jelent. Ha 12 órát dolgozna egy adott munkanapon a munkavállaló, és szabadságot vesz ki, akkor a megmaradó szabadsága 176-12 = 164 óra lesz, ami azt jelent, hogy ha mindig 12 órában dolgozik, akkor 14 napra elegendő szabadsága marad. A munkáltató dönthet úgy, hogy átáll a szabadság napokban történő kiadására és elszámolására.

A cikk az EU-TAX Könyvelőiroda segítségével készült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Londoni elemzők: jövőre is recesszió várható az euróövezetben

Csak 2015-ben valószínű valamelyes növekedés. Tovább olvasom