Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Ismét lehet állati fehérjével etetni: sertéstartók szerint jó az unió döntése Magyarországnak

Üdvözlik a sertéstartók, hogy egy évtizednyi tilalom után ismét lehet majd állati eredetű fehérjét keverni a takarmányba az Európai Parlament döntése nyomán. Az egyik fő érv az volt, hogy az állati fehérje pótlására behozott amerikai szója 90 százaléka genetikailag módosított növény.
Ami az állati fehérjék ügyét illeti, egyetértett a Fidesz és az MSZP az Európai Parlamentben. Július 6-án Glattfelder Béla (Fidesz) és Tabajdi Csaba (MSZP) is üdvözölte az Unió legfőbb döntéshozó testületének határozatát, amely támogatja, hogy egyes állati eredetű fehérjéket ismét fel lehessen használni a haszonállatok takarmányozásában. Ez a nem kérődző állatokból előállított fehérjére vonatkozik.

A vágóhídi hulladékok földolgozásából származó anyagokat tizenegy évvel ezelőtt, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladására hivatkozva nyilvánították nemkívánatosnak a takarmányokban. Akkor – mivel a növényi eredetű fehérje drágább – 4 százalékkal megnőtt az 1 kilogramm sertéshúsra számított termelési költség. Az ATEV Zrt. a magyar uniós csatlakozás idejére milliárdos fejlesztésekkel átalakította profilját, és kutya-macska eledelt gyártó üzemeknek szállította fehérjelisztjét – illetve Oroszországba, Ukrajnába, mert ott nem lépett életbe a tilalom.

Malacok az állattenyésztési napokon. Hozzáértők szerint ezeknek a jószágoknak jobb az állati fehérje, mint a szója. Fotó: Karnok Csaba
Malacok az állattenyésztési napokon. Hozzáértők szerint ezeknek a jószágoknak jobb az állati fehérje, mint a szója.
Fotó: Karnok Csaba

Mostanra kiderült, hogy az „élelmiszer-termelő" állatok számára nehéz előteremteni a megfelelő mennyiségű növényi fehérjét. Glattfelder Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában az itteni fehérjetakarmány-szükségletnek csak kevesebb mint egyharmada terem meg. Ahhoz, hogy ne kelljen behozatalra szorulni, az Unió termőterületének 10 százalékát szójával kellene bevetni. Ez nem lehetséges – az éghajlat sem felel meg mindenütt ennek a növénynek –, ezért elsősorban Dél-Amerikából hozzák be a hiányzó mennyiséget. Az Unió állattartói ebből a szempontból is kiszolgáltatottak a világpiacnak, másrészt – a növekvő szójakereslet miatt – a dél-amerikai termelők egyre nagyobb területeket fognak művelésbe, tovább irtva az esőerdőket. Tabajdi Csaba az EP plenáris ülésén arról beszélt, hogy a behozott szója 90 százaléka genetikailag módosított. A GMO tehát – bármennyire is küzdöttek ellene – a sertéshús révén az uniós polgárok mindennapi táplálkozásának részévé vált. Tabajdi szerint a mostani döntéssel az Unió nem adja fel szigorú állat-egészségügyi és higiéniai szabályait, hiszen az enyhítés a szarvasmarhákra nem vonatkozik.

– Másfél-két éve készül ez az engedmény, alaposan körüljárták, hogy állat-egészségügyi szempontból jó döntés szülessen. Mi régen vártuk, és üdvözöljük – mondta lapunknak Héjja István, a sertéstelepet, takarmánykeverőt és vágóhidat is működtető csongrádi Héjja Testvérek Kft. egyik vezetője. – Ezt a fehérjét korábban évtizedekig használtuk, jót tesz az állatoknak élettani szempontból is, soha semmi baj nem volt vele.

– Ez a döntés kedvez Magyarországnak, abban bízunk, hogy mivel az állati fehérje felhasználásának protokolljai még megvannak, és a termelési kapacitás is rendelkezésre áll, az átálláshoz nem kell sok idő – mondta Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. – Azoknak, akik ezzel a lehetőséggel élni tudnak, valamelyest csökkenteni fogja a költségeit ez az engedmény, a dél-amerikai szója drága volt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korrupciós kockázatok: ˝Mindannyian emberből vagyunk˝

Magyarországon rosszabb a helyzet korrupció terén a közép-európai átlagnál: hiába követ felmérés felmérést, amely ezt bizonygatja, mégsem változik semmi. Tovább olvasom