Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Ismét növekedésnek indulhat a világgazdaság

A tavalyi visszaesést követően 2010-ben várhatóan ismét növekedésnek indul a világgazdaság. A nemzetközi környezetet az elkövetkező időszakban egyrészt a válság utáni élénkülés, másrészt az állami szerepvállalás visszaszorulása jellemzi.
Számos jel mutat arra, hogy a fellendülés igen törékeny, könnyen előállhat egy újabb jelentős lassulás, vagy szélsőséges esetben akár W-alakúvá változhat a válság lefolyása. Az Európai Unió növekedését lényegesen befolyásolják az egyes tagországok fiskális kiigazításai, a pénzügyi szigor visszaállításának igénye. Emiatt a GDP-bővülés dinamikája Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinél várhatóan szerényebb lesz, mint általában a világgazdaságban, de számítani lehet arra, hogy a fejlődő ázsiai országok továbbra is gyors növekedése Európában szintén éreztetni fogja hatását. Összességében tehát tovább javuló külső konjunkturális helyzettel számolunk, amelyben azonban átmeneti visszaesések előfordulhatnak.

Az elmúlt évi jelentős visszesés után a magyar gazdaság kezd magára találni, növekedési forrásai lassan, de ismét bővülni kezdenek. Idén és a jövő esztendőben a potenciális kibocsátás kismértékű, 1,3–1,6 százalékos növekedésével számolunk. A gazdaság bővülése azonban rövid távon ennél nagyobb lehet a negatív kibocsátási rés záródása miatt. A fogyasztási és beruházási kereslet az első két negyedévben tovább zsugorodott. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás, illetve – a készletfeltöltés miatt – a bruttó felhalmozás növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, de ezen tényezők GDP hozzájárulása az ideiglenes jellegük miatt az év végére mérséklődik. Prognózisunk szerint a 0,8 százalékos idei GDP-növekedés keresleti oldalú meghatározója a dinamikusan bővülő nettó export lesz. 2011-re már lényegesen magasabb 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, amelyet keresleti oldalról a fogyasztás 1,6 százalékos és a beruházások 2,4 százalékos növekedése határoz meg, de emellett igen fontos tényező marad az exporttöbblet is. Termelési oldalról a növekedést az elsősorban exportra termelő feldolgozóipar dinamikus bővülése teszi lehetővé, az építőipar és a mezőgazdaság gyengélkedése miatt. A szolgáltatások csak szerény mértékben bővülnek 2010–2011-ben, jóllehet az egyes alszektorok igen eltérő növekedési dinamikát produkálhatnak.

A gazdasági válság miatt a foglalkoztatás ez év elején történelmi mélypontjára süllyedt. A második negyedévben tapasztalt növekedés három fő tényezőnek, a szezonális munkalehetőségeknek, a közfoglalkoztatás bővülésének, valamint az export által húzott feldolgozóiparnak köszönhető. Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatás további lassú emelkedése várható, a bővülését 2010–2011 folyamán elsősorban a feldolgozóipari export fellendülése támogatja. Az export növekedése azonban főleg a kevésbé munkaigényes ágazatokat érinti, így a gyors bővülés nem jár a foglalkoztatás hasonló arányú emelkedésével. Emiatt kijelenthető, hogy a belföldi kereslet élénküléséig a foglalkoztatási helyzet érdemi javulása nem várható. A munkanélküliségi ráta immáron hosszú ideje 10 százalék feletti szinten rögzült, és a fentiek miatt 2011-ben is csak kismértékű javulás várható. A bruttó bérek növekedése az elmúlt esztendőben lelassult, a versenyszférában a korábbi 7-8 százalékos ütem megfeleződött, míg a közszférában a bruttó bérek csökkentek. A bérnövekedés újbóli felgyorsulására a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet miatt 2011 végéig nem számítunk sem a közszférában, sem a versenyszférában.

A magyarországi infláció továbbra is magasabb az uniós átlagnál, az idei esztendőre 4,7 százalékot prognosztizálunk. 2011-re ennél egy százalékponttal alacsonyabb, 3,7 százalékos áremelkedést várunk. A fogyasztói árindex csökkenését elsősorban a gyenge belső kereslet hajtja, aminek a következtében a maginfláció idén 2,2, jövőre 1,5 százalékra mérséklődik. A maginflációs kosáron kívüli termékcsoportok közül a szabályozott árak a kormányzati intézkedések következtében várhatóan mérsékelt dinamikát mutatnak, azonban a feldolgozatlan élelmiszerek áraiban megfigyelhető emelkedés jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz. A jegybanki alapkamat ebben az évben nagy valószínűséggel már nem változik, marad az 5,25 százalékos szinten, jövőre azonban megkezdődik a kamatemelési ciklus, és 2011 végére 5,5 százalékos irányadó rátát prognosztizálunk. Mivel érdemi inflációs nyomás keresleti oldalon nem jelentkezik, az előrejelzésben a legnagyobb bizonytalanság a kockázati megítélésünk várható alakulását övezi. A kockázati prémium tartós megemelkedése a Monetáris Tanácsot hamarabb rákényszerítheti az alapkamat emelésére.

Előrejelzésünk szerint az államháztartás hiánya idén GDP-arányosan 4 százalék körül alakul. Intézkedések nélkül becslésünk szerint az adókiesés nagysága elérné a 400 milliárd forintot, melynek több mint a fele a társasági adóra vezethető vissza. A kormány 29 pontos intézkedési terve 200 milliárd forintot kompenzál, a maradék pedig a tartalékokból és az egyéb egyenlegjavító tételekből finanszírozható. Mindazonáltal kérdéses, hogy az önkormányzatok mekkora deficittel zárják az évet, a teljes ESA-hiány szempontjából a legnagyobb kockázatot ennek a szektornak a költekezése jelenti. Változatlan adórendszer és inflációval növelt kiadási oldal mellett a jövő évi 3 százalék körüli hiányhoz GDP-arányosan néhány tizedszázaléknyi kiigazításra van szükség. Az érzékelhető adócsökkentéshez azonban elkerülhetetlen a kiadások számottevő mérséklése, illetve egyes területek strukturális átalakítása.

A válság következtében megcsappant belső kereslet miatt az import az exportot meghaladó mértékben csökkent, és a vállalkozói profitok is mérséklődtek az elmúlt év folyamán. Az idei első negyedévben a kivitel és a behozatal már dinamikusan bővült, a reálgazdasági tranzakciók egyenlege azonban az export importot meghaladó növekedése miatt tovább javult. A hazánkban működő külföldi vállalatok javuló jövedelmezősége tükröződik a nem adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek sor passzívumának ismételt növekedésében, mindezt azonban ellensúlyozza a reálgazdasági tranzakciók jelentős aktívuma. Előrejelzésünk szerint az idei esztendőben és várhatóan a jövőre is többlettel zárhat a folyó fizetési mérlegünk. Erre az évre GDP-arányosan 0,8 százalékos, jövőre pedig 1 százalékos aktívumot várunk. Ez jó alapot szolgáltathat ahhoz, hogy elkezdődjön külső adósságállományunk leépítése.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyengült a forint a svájci frankkal szemben

Az euróval szemben szűk sávban ingadozott, a svájci frankkal szemben gyengült a forint pénteken,… Tovább olvasom