Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Kétségbeejtő helyzetben vannak a sertéstartók

Csongrád megye - Megduplázná az agártárca a hazai sertésállományt a következő 6 évben. Az a cél, hogy megérje sertést tartani. Két évtizeddel ezelőtt 10 millió disznót neveltek az országban, – nemrég 3 milliót számoltak össze. Az ok a válság: kevés húst eszünk.
Válságos a sertéságazat helyzete Csongrád megyében is. Juhász László, a Csanádpalota Sertés Kft. volt ügyvezetője, egyben résztulajdonosa elmondta: a cég befejezte a tevékenységét, a legutolsó sertés július 26-án hagyta el a telepet. A csanádpalotai kft. fénykorában évi 9–10 ezer hízósertést értékesített. A döntést már régóta érlelték a tulajdonosok, miután látszott a folyamat: magasak a takarmányárak, miközben még a legjobb minőségű élő sertés kilójáért is csak 335 forintot adtak. A mostani takarmányárakhoz 360–370 forintos sertésárra lenne szükség Juhász László szerint.

Arra a kérdésre, belevágnának-e újra a sertéstartásba, amennyiben a kormány támogatná a sertéságazatot, azt válaszolta: nem ismerik a részleteket, most várakozó állásponton vannak a tulajdonostársakkal. Nehéz egy bezárt telepet a nulláról újraindítani: évi 300 millió forint volt az árbevétel – ugyanennyi pénz kellene az újrakezdéshez, és pénzt csak a következő 12 hónap elteltével látnának.

Négyen a hárommillióból. Húsz éve még több mint háromszor ennyien voltak. Fotó: Schmidt Andrea
Páran a hárommillióból. Fotó: Schmidt Andrea

– Ha így haladunk, az unokáinknak majd a vadasparkban kell megmutatni a malacot – mondta Sári György, akinek Algyőn és Szatymazon van korszerű sertéstelepe. A vállalkozó csak azért nem száll ki a tartásból, mert az a véget jelentené: sose tudná még egyszer újraindítani. Sári György azon sertéstartók közé tartozik, aki beruházott – emiatt magas az önköltsége is –, 3500 darab állatot hizlal, tehát mindenképpen, akár haszon nélkül is működtetnie kellene a telepeket.

3 millió
A KSH és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint már 2003-ban is csak 4,9 millió sertés volt az országban. Egy év múlva 4,1 millióra, majd pár éves stagnálás után 2008-ban 3,4 milliót csökkent a számuk. A mostani 3 milliós sertésállományról szóló adat 2010-es közlés.

A 90-es években még 10 millió sertés volt Magyarországon, minden magyar lakosra jutott egy vágóállat, ma már csak 3 milliós az állomány. Az állattenyésztők szövetségének elnöke, Fekete Balázs szerint drasztikusan emelkedtek a takarmány- és az energiaárak, valamint a húst is olcsóbban veszik át tartóktól, mint 5 évvel ezelőtt. Most a húst jobban megéri külföldről behozni, mint itthon előállítani.

A másik oldalt, a feldolgozókat képviselve Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója legutóbb úgy nyilatkozott: az ő helyzetük is nehéz, a válság óta jóval kevesebb sertéshús fogy. – A húsipar a költségeihez képest még mindig drágán veszi az alapanyagot, ugyanakkor olcsón kell eladnia – mondta a vezető.

A kormány nemrégiben intézkedési tervet készített, amelynek célja, hogy megérje sertést tartani. Vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a takarmányárakat. Támogatást adnának a gazdáknak, hogy új berendezéseket vásároljanak, de külföldi befektetőket is szívesen bevonnának az ágazatba. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára azt mondta: azzal az intézkedési tervvel, amit összeállítottak, a következő 6–7 évben megduplázható a sertések száma. A terv hamarosan a kormány elé kerül.

Olvasóink írták

  • 1. qrumpli 2011. augusztus 17. 17:36
    „És ezt tudják a"disznók"?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs fiatal használt autó a piacon

Nem lehet fiatal, 1–3 éves használt autót kapni a kereskedésekben. Tovább olvasom