Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Költségvetési kiigazítás: a Bankszövetség figyelmeztet, de a bevételi célok reálisak

Csökkenésnek indult a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe szerda délelőtt, miután a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési kiigazítás hatására az OTP árfolyama esni kezdett.

Rogán Antal a költségvetési kiigazításról

Egyetért a Fidesz-frakció a 2013-as költségvetést érintő kormányzati kiigazító lépésekkel, a képviselőcsoport szerint ugyanis ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, hanem a bankok terheit kell megemelni - közölte Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője így reagált Matolcsy György szerdai tájékoztatójára, ahol a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi büdzsét érintő kiigazításról döntött a kabinet annak érdekében, hogy az Európai Bizottság is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Elmondta: az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben azt jelezte, hogy a hónap elején ismertetett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a hiány 2013-ban. A kabinet ezért - bár nem ért egyet az unió értékelésével - újabb lépésekről döntött.

Ezzel kapcsolatban Rogán Antal közleményében azt írta: Magyarország külső segítség nélkül, saját erejéből 2011 óta 3 százalék alatt tartja a költségvetési deficitet. Jövőre 11 olyan EU-tagállam lesz, amelynek költségvetési hiánya jelentősen meghaladja az előírtat - hívta fel a figyelmet a frakcióvezető, aki szerint Magyarországtól a brüsszeli bizottság mégis többet követel.

"Kettős mércét alkalmaznak, hiszen azt, ami bevált más uniós tagállamokban, például Bulgáriában, Magyarországtól már nem fogadják el" - vélekedett.

A Fidesz-frakció ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megszűnjön a Magyarországgal szemben nyolc éve zajló túlzottdeficit-eljárás, és az ország szabadon felhasználhassa a fejlődéséhez szükséges kohéziós forrásokat. Rogán Antal azonban azt is hozzátette, hogy a 2010 előtti súlyos eladósodás és a 2004 óta minden évben magas költségvetési deficit nem a magyar családok hibája, arról a "felelőtlen szocialista politikusok, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok vezetői, miniszterei és az őket támogató képviselők tehetnek".

"Hiába próbálják ránk erőltetni, nem vagyunk hajlandók a bérek és nyugdíjak csökkentésére és a személyi jövedelemadó emelésére sem" - közölte, kijelentve, hogy a frakció ezért egyetért a kormány szerdai döntésével, vagyis "ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni".

A szerdán ismertetett költségvetési kiigazítás lehetővé teszi, hogy 2013-ban alacsony költségvetési hiány és csökkenő államadósság mellett is megvalósuljon a munkahelyvédelmi akcióterv, amellyel csökkennek a kisvállalatok adóterhei, a fizikai dolgozókat, a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, valamint a szülésből visszatérő nőket foglalkoztatók adókedvezményt kapnak, "a Bajnai-kormány trükkös adóemelésének, a félszuperbruttónak" a kivezetésével pedig csökken a családok személyijövedelemadó-terhe is - írta közleményében Rogán Antal.

Szakszervezetek: a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket

A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.

A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme.

Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.

A kedvezményes körbe tartozó cafetéria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.

A tranzakciós illetékről úgy vélekedett: eddig sem hittük el, hogy ez csak a bankok költsége lesz, mindannyian ki fogjuk fizetni ezt is, meg a közműadót is. A föld alatti vezetékekre kivetendő adóval kapcsolatban azt mondta: a kormány miközben azt mondja, hogy kordában tartja a rezsiköltségeket, rátesz egy adót a gázművekre, vízművekre, villamosenergia-szolgáltatókra, ezzel praktikusan megdrágul minden alapszolgáltatás, ami az élethez szükséges.

Pataky Péter pozitívan vélekedett viszont az egyedi számlaellenőrzés összeghatárának leszállításáról, véleménye szerint ez gazdaságfehérítő lépés, amit támogatni tud a szakszervezet.

Az MSZOSZ elnöke szerint ugyanakkor az, hogy a bankadót a korábbi tervekkel ellentétben nem felezik meg jövőre, kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét, és ez nem segít a gazdaságot.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke emlékeztetett: a cafetéria terén a közelmúltban már volt egy komoly visszalépés. Hozzátette, hogy míg Magyarországon a cafetéria aránya a jövedelmen belül visszaszorult, addig európai szinten, de különösen Közép- és Kelet-Európában a természetbeni juttatási elemek növekedtek, mert ezek kevésbé költségesek a munkáltató számára. Mindez az átlagkereset szintjén és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél okozott keresetcsökkenést Magyarországon, és úgy vélte, a most bejelentett intézkedéssel is ezen a szinten várható további veszteség a munkavállalók számára.

A MOSZ elnöke a Matolcsy György által bejelentett többi intézkedésről úgy vélekedett, hogy azok "a kormány számára szükséges megszorítások, amelyeket külső pénzügyi körök várnak el a magyar kormánytól és a társadalomtól". Úgy vélte azonban, hogy ezek a megszorítások elviselhetőbbek a társadalom számára annál, mintha direkt visszavágások lennének a jövedelmekben, például a közszférában csökkentenék a fizetéseket. Elismerte ugyanakkor, hogy közvetett módon, az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül a társadalom túlnyomó többsége kénytelen viselni a következményeit például a közműadónak vagy a tranzakciós illetéknek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek aggódva figyelik az elszegényedés folyamatát, és ezekből az intézkedésekből nyilvánvalóan ez következik.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint újabb adókkal terheli a kormány a munkavállalókat, és nem lehet tudni, hogy ennek mikor lesz vége. A kilátásba helyezett intézkedések kiszámíthatatlanságot okoznak és rontják a kereseteket. A szakszervezeti vezető szerint kezd katasztrofálissá válni a helyzet, figyelembe véve a 6 százalék felett járó az inflációt és a 10 százalék feletti munkanélküliséget.

A földalatti közművezetékek megadóztatása és a csekkadó megduplázása újra elvesz az emberektől. Emellett a cafetéria adójának emelése kedvezőtlenül hat a bértárgyalásokra, mert csökkenti annak lehetőségét, hogy a szakszervezetek béren kívüli juttatásokkal érjenek el jövedelem növekedést, ha a munkáltató nem vállalja a bérek elfogadható emelését - fejtette ki Borsik János.

"Mindez a kormány újabb rögtönzése, mert képtelenek voltak egy olyan költségvetést összeállítani, amiben garanciát lát az Európai Unió" - fogalmazott. Hozzátette, emiatt nem a munkavállalókon kell a port elverni. "Ez egy alattomos és visszautasítandó lépés a kormány részéről" - jelentette ki az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Raiffeisen: 3 százalék alatt marad a hiány

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, de az kétséges, hogy a várt teljes összeg befolyik majd a büdzsébe.

Török Zoltán ezt a pénzintézet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve: az október eleji, illetve a most bejelentett intézkedések révén a 3 százalék alatti államháztartási deficit elérhető, így az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és Magyarország megkaphatja a kohéziós alap forrásait.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter délelőtt jelentette be, hogy további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Török Zoltán elmondta: a Raiffeisen elemzői szerint jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, de az sem lehetetlen, hogy tovább tart a gazdasági visszaesés.

A vezető elemző szerint az idei recesszió után 2013-ban már javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, ez azonban nagyban függ attól, hogy az Európai Unió, illetve az eurózóna milyen növekedést produkál a jövő évben. A hazai növekedést az is nehezíti, hogy a kormány elkötelezett az államháztartási hiány alacsony szinten tartása mellett, ez korlátot szab a növekedésnek - mutatott rá.

A jegybanki kamatcsökkentés a bank elemzőinek várakozása szerint 5 százalékos alapkamat elérésig fog folytatódni.

Török Zoltán kiemelte: az államadósság finanszírozása a jelenlegi, kedvező nemzetközi piaci körülmények között megoldott.

Rámutatott: a kormány vélhetően elkészítette a maga költség-haszon elemzését a tervezett IMF/EU-megállapodás vonatkozásában; a Raiffeisen elemzői szerint valószínűtlen, hogy megszületik a megállapodás Magyarország és az IMF között, részben azért, mert az a "gazdasági szabadságharc" bukásával járna.

Kérdésre válaszolva elmondta: 100 milliárd forint többletkiadást jelentett volna Magyarország számára, ha az ország az államadósság esedékes törlesztése idején is a nyári gazdasági mutatókkal rendelkezett volna. Most kisebb például a CDS-felár, így a kormány esetében csökkent a szándék a megállapodásra - emelte ki Török Zoltán.

A nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentései kapcsán megjegyezte: az intézkedések összhangban vannak a korábban meghirdetett gazdaságpolitikával, a vállalkozások felé "tolja a terheket" a kormány, az nagy kérdés, hogy a cégek, illetve a bankok ebből mennyit hárítanak át a lakosságra.

Véleménye szerint a banki hitelezés továbbra sem indul be 2013-ban, fordulat esetleg 2014-ben, vagy 2015-ben várható. Jövőre a lakossági fogyasztás stagnál, és a beruházások bővülésével sem számol a bank elemzői csapata - húzta alá Török Zoltán.

Szili: újabb bőrt húz le a kormány a szegényedő társadalomról

Szili Katalin volt házelnök szerint a kormány "újabb és újabb bőrt" húz le az egyre szegényedő társadalomról a szerdán bejelentett újabb megszorításokkal.

A Szociális Unió elnöke ezt a nemzetgazdasági miniszter délelőtti bejelentéseire reagálva közölte az MTI-vel. Matolcsy György hét újabb kormányzati lépésről számolt be, amely összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelent a jövő évi költségvetésben.

Szili Katalin megjegyzi, a kabinet a szegénység elleni közdelem világnapján jelentette be "tapintatlan, politikailag elhibázott" lépeseit. A kormány intézkedései visszavetik a gazdasági növekedést, a társadalmat pedig még inkább eltávolítja Európától és térség más államaitól - fogalmazott a független parlamenti képviselő.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a legfrissebb statisztikai adatok is nyilvánvalóvá teszik, növekszik a megélhetési gondokkal küzdő családok száma. A Szociális Unió ezért arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy nem elegendő együttérző mondatokat mondani a társadalomnak, hanem tettekkel is támogatni kell a "társadalom lecsúszó rétegeit" - tette hozzá Szili Katalin.

Egyelőre sem a Bizottság, sem az IMF nem kommentálta a kormány döntését

Sem az Európai Bizottság, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem kívánt reagálni a kormány szerda reggel bejelentett, 367 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagjára.

Az Európai Bizottság szóvivője az MTI kérdésére jelezte, hogy a napokban a tagállamok által bejelentett költségvetési és pénzügyi intézkedéseket nem kommentálják, mindegyiket értékelik és a november 7-én megjelenő, őszi prognózisban értékelik.

Matolcsy György megjegyzésére, miszerint a "fájdalmas, de nem megszorító" intézkedésekre azért van szükség, mert Brüsszel nem hisz a magyar értékelésben és további lépéseket vár el, Simon OíConnor mindössze annyit mondott, hogy a bizottság Magyarországtól és minden tagállamtól azt várja el, hogy eleget tegyen vállalásainak a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban.

Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti irodájának vezetője is azt közölte az MTI-vel, hogy egyelőre nem kommentálják a bejelentett intézkedéseket.

A két héttel ezelőtt bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító programon túl, további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött szerdán a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György szerint a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

Munkaadók: jelentősen befolyásolja a bértárgyalásokat a csomag

A munkaadói érdekképviseletek szerint jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbérről és szakmunkás minimálbérről a héten kezdődött tárgyalásokat a kormány költségvetési kiigazító csomagja.

A kormány szerdán további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelentős megszorításnak nevezte a bejelentett csomagot, hangsúlyozva, hogy az előkészítetlen volt, és szerinte aláássa a lakossági, a vállalkozói, illetve a banki bizalmat. A főtitkár az MTI-nek azt mondta: Matolcsy György bejelentése kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán perspektivikus, érdemi gazdaságpolitika Magyarországon.

Mostanra egyértelművé vált, hogy a kormány feláldozta a magyar gazdaság versenyképességét, növekedési pályáját a 3 százalék alatti hiány oltárán - jelentette ki Dávid Ferenc, aki szerint a csomag következményeként tovább esik vissza a banki hitelezési affinitás is, és fokozódik az országgal szembeni bizalmi válság. Az előző után csupán 10 nappal bejelentett újabb megszorító csomaggal a kormány erkölcsileg teljesen hitelét vesztette a vállalkozói szféra szemében - értékelte.

Dávid Ferenc a konkrét lépések kapcsán nehezményezte, hogy a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel a bankadóról, emellett váratlan volt a tranzakciós illeték megduplázása is. A közműadó bevezetése pedig - folytatta - azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet. Az iparűzési adót a főtitkár szerint inkább ki kellene vezetni vagy lazítani kellene rajta, azt pedig, hogy a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni, nem egyeztették a vállalkozásokkal, így az sem tudható, miért éppen 80 százalék az arány.

A cafetériával kapcsolatos változások - vagyis hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő - jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafetéria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos. A munkáltatóknak "nagy pofon" az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke túlzásnak tartja a 367 milliárd forintos "adóemelési" csomagot, amely álláspontja szerint számos terhet tesz a vállalkozásokra.
Vélhetően javítja az ellenőrzések hatékonyságát, bár a vállalkozásoknak némi adminisztrációs többletet jelent, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben - mondta Rolek Ferenc.

Az alelnök megkérdőjelezhető, súlyos lépésnek nevezte a bankadó megtartását, valamint a tranzakciós illeték megduplázását. A cafetériát érintő változásokról Dávid Ferenchez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a béren kívüli juttatások megszüntetésére vagy csökkentésére ösztönzi a cégeket. Munkavállalói oldalon mindez csökkenti a nettó bért, és - a bejelentett adóváltozásokkal együtt - jelentős hatással van a jelenleg zajló jövő évi bértárgyalásokra.

Szakszervezetek: a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket

A szakszervezetek szerint a cafetéria adójának emelése csökkenti a jövedelmeket, a magasabb pénzügyi tranzakciós illeték és a közműadó bevezetése pedig drágítja a szolgáltatásokat, és ezt közvetve mindenki meg fogja érezni.

A cafetéria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafetériából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme.

Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafetériát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.

A kedvezményes körbe tartozó cafetéria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet utalványt és a SZÉP kártyát is.

A tranzakciós illetékről úgy vélekedett: eddig sem hittük el, hogy ez csak a bankok költsége lesz, mindannyian ki fogjuk fizetni ezt is, meg a közműadót is. A föld alatti vezetékekre kivetendő adóval kapcsolatban azt mondta: a kormány miközben azt mondja, hogy kordában tartja a rezsiköltségeket, rátesz egy adót a gázművekre, vízművekre, villamosenergia-szolgáltatókra, ezzel praktikusan megdrágul minden alapszolgáltatás, ami az élethez szükséges.

Pataky Péter pozitívan vélekedett viszont az egyedi számlaellenőrzés összeghatárának leszállításáról, véleménye szerint ez gazdaságfehérítő lépés, amit támogatni tud a szakszervezet.

Az MSZOSZ elnöke szerint ugyanakkor az, hogy a bankadót a korábbi tervekkel ellentétben nem felezik meg jövőre, kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét, és ez nem segít a gazdaságot.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke emlékeztetett: a cafetéria terén a közelmúltban már volt egy komoly visszalépés. Hozzátette, hogy míg Magyarországon a cafetéria aránya a jövedelmen belül visszaszorult, addig európai szinten, de különösen Közép- és Kelet-Európában a természetbeni juttatási elemek növekedtek, mert ezek kevésbé költségesek a munkáltató számára. Mindez az átlagkereset szintjén és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél okozott keresetcsökkenést Magyarországon, és úgy vélte, a most bejelentett intézkedéssel is ezen a szinten várható további veszteség a munkavállalók számára.

A MOSZ elnöke a Matolcsy György által bejelentett többi intézkedésről úgy vélekedett, hogy azok "a kormány számára szükséges megszorítások, amelyeket külső pénzügyi körök várnak el a magyar kormánytól és a társadalomtól". Úgy vélte azonban, hogy ezek a megszorítások elviselhetőbbek a társadalom számára annál, mintha direkt visszavágások lennének a jövedelmekben, például a közszférában csökkentenék a fizetéseket. Elismerte ugyanakkor, hogy közvetett módon, az igénybe vett szolgáltatásokon keresztül a társadalom túlnyomó többsége kénytelen viselni a következményeit például a közműadónak vagy a tranzakciós illetéknek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezetek aggódva figyelik az elszegényedés folyamatát, és ezekből az intézkedésekből nyilvánvalóan ez következik.

Adószakértő: egyszerűsítés, adóemelés és csökkentés is szerepel a csomagban

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere szerint a pénteken bejelentett adócsomagban az EU-jogharmonizáció megkövetelte változások mellett pontosítások, egyszerűsítések, adócsökkentések, és olyan szabály is szerepel, amely növeli a terhet bizonyos adózóknál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2013-ra vonatkozó adómódosító csomagot, amelyben egyebek mellett a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása, a befektetések ösztönzése és az adómorál erősítése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll.

Veszprémi István kedvezőnek nevezte, hogy a módosítások több helyen az egyszerűsítés irányába mutatnak. A mostani pakettet a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénnyel együtt nézve - amelyeket nemrég fogadott el a parlament -, még inkább igaz, hogy az egyszerűsítés felé "tettünk lépéseket". Az szja-kulcs csökkentésének és a kisvállalati adóknak pedig fehérítő hatása is lehet a jövőben.

Az adószakértő a javaslatcsomag egyik sarkalatos pontjának a szuperbruttó kivezetését tartja. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ennek kedvező hatását a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése - amit már bejelentettek, de a mostani csomagban még nincs benne - árnyalhatja.

Akik legfeljebb évi 2,4 millió forintot keresnek, azoknak eddig is 16 százalék szja-t kellett fizetniük, januártól a 2,4 millió forint felett keresők adóterhe is erre a szintre mérséklődik a korábbi 20,32 százalékról.

A nyugdíjjárulék-plafon (járulékfizetési felső határ) most 7,9 millió forint feletti éves jövedelemnél lép be. A 2,4-7,9 millió forint közötti éves jövedelemsávban csökkenne a munkavállalói összterhelés, mert a szuperbruttó kivezetése miatt az adóteher csökken, és a járulékfizetési kötelezettség nem emelkedik. A jövő évben a 7,9 millió forintot meghaladóan kifizetett jövedelem terhei azonban növekedhetnek a plafon eltörlésével, mivel a több mint 4 százalékos szja-csökkenés esetenként (körülbelül havi 980 ezer forint bruttó bér felett) nem kompenzálná a plusz 10 százalékos járulékterhet.

A másik sarkalatos változásnak az illetékkulcsok átalakítását tartja a szakértő, ahol a bonyolult rendszer helyett egy alapvetően kétkulcsos rendszer jön létre. Az öröklési és ajándékozási illetéknél alkalmazott 18-18 kulcs helyett az általános illetékmérték 18 százalék lenne a javaslat szerint, a lakásszerzésekhez kapcsoló illeték pedig 9 százalék - mondta Veszprémi István.

Most az öröklési illeték a rokonsági foktól és az öröklött tárgy értékétől függ. Ha például valakinek a testvére után 18 millió forint alatti értéket örököl, 15 százalék öröklési illetéket kell fizetnie, ehhez képest emelkedés a 18 százalékos kulcs. De van olyan sáv is, ahol most 40 százalék az illeték mértéke. Vannak egyértelmű nyertesei az illetékszabályok változásának, például az özvegyek, akik házastársuk utáni öröklés esetén értékhatár nélkül illetékmentességet kapnának.

Az áfát érintő változások közül azt emelte ki Veszprémi István, hogy a külföldről hosszú távra bérelt autók áfáját is Magyarországon kell majd megfizetni, ami jogharmonizációs követelmény volt.

A Deloitte adópartnere előremutató, az adózók életét könnyítő változásnak tartja, hogy a Magyar Államkincstár működtet majd egy olyan adatbázist, amely minden önkormányzat helyi adónemekre vonatkozó jogszabályát tartalmazza, így, ha egy nagy vállalkozásnak sok településen van telephelye, a jövőben nem kell különböző helyekről "összebogarásznia" az adatokat, hanem egy helyen megtalálja. Az adatbázis feltöltése adatokkal az önkormányzatok feladata lesz.

LMP: a kormány világcsúcsot akar dönteni a megszorító csomagok egymás utáni bejelentésével

Az LMP szerint a kormány előtt már csak egyetlen cél maradt: világcsúcsot dönteni a megszorító csomagok egymás utáni bejelentésével - reagált a nemzetgazdasági miniszter által szerdán ismertetett költségvetési kiigazításra Jávor Benedek. A frakcióvezető azt mondta, hogy a tranzakciós illetéket és a közműadót a bankok és az érintett cégek át fogják hárítani az emberekre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány hét újabb lépésről döntött, amelyek összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentenek a jövő évi költségvetésben.

A kormány a korábbi tervekkel ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt várnak.
A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg.

A föld alatti vezetékekre közműadót vezet be a kormány, amit a szolgáltatók fizetnek, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet - mondta Matolcsy György.

A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben, ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár.

A jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet levonni; a béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő.

Jávor Benedek szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján bírálta az intézkedéseket. A frakcióvezető, aki a költségvetési kiigazítást megszorító csomagnak nevezte, úgy fogalmazott: a dolognak újabb pikantériát ad, hogy az alacsony jövedelműeket különösen sújtó intézkedéseket a szegénység elleni küzdelem világnapján jelentették be.

A politikus kiemelte, hogy a két héttel korábbi, közel 400 milliárd forintos csomagról az elemzők is bebizonyították, az nem valós számokon alapul, ezért nem lesz képes elérni a várt eredményt. "Tehát csak idő kérdése volt, hogy mikor áll elő a kormány egy újabb megszorító csomaggal" - mondta.

Szavai szerint a két csomag közel 800 milliárd forintos "megszorítást" jelent, ezért alkalmasnak tűnhet a három százalékos hiánycél tartására, habár az új intézkedések is rengeteg bizonytalan és megalapozatlan elemet tartalmaznak.

A csomag cáfolja a kormánynak azt az "egyre nevetségesebb érvelését", hogy nem hajtanak végre adóemeléseket - jelentette ki.

A tranzakciós adót a bankok át fogják terhelni az ügyfeleikre, a közműcégek adója pedig éles ellentétben áll a kormány rezsibefagyasztási terveivel - ismertette további meglátásait. Ezek az intézkedések ráadásul azt is megakadályozzák, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára tudjon állni - tette hozzá.

Jávor Benedek kérdésre válaszolva azt mondta, egyetért azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárás miatt van szükség a bejelentett intézkedésekre. Hangsúlyozta, hogy ez az eljárás viszont már 2010-ben is zajlott Magyarország ellen és a kormány akkor mégis az egykulcsos adó bevezetéséről határozott, amivel "amellett döntöttek, hogy ilyen megszorító csomagokat fognak 2014-ig az ország nyakába varrni".

A frakcióvezető kijelentette, hogy a túlzottdeficit-eljárásnak véget kell vetni, de - véleménye szerint - amíg a kormány ezt húsbavágó megszorításokkal akarja elérni, amíg az LMP az alternatív költségvetésében leírt lépésekkel stabilizálná a büdzsét.

Szintén kérdésre válaszolva azt mondta, pártjuk három 16, 25 és 45 százalékos kulcsokból álló adórendszert vezetne be, miközben megtartaná az adójóváírást is. Hozzátette: megadóztatnák a spekulatív tőkemozgásokat, a társasági adó 10 százalékos kulcsának sávhatárát visszaállítanák ötvenmillió forintra. Ezek mellett a környezetszennyezés és a környezeti erőforrások használatára vetnének ki adókat.

Jobbik: a kormány engedett az Európai Unió zsarolásának

A Jobbik szerint a szerdán bejelentett költségvetési kiigazítással az bizonyosodott be, hogy a kormány "engedett az Európai Unió zsarolásának" és a korábbi harcias hangvételű politikai nyilatkozatok után "a teljes fegyverletételt" választotta, ezért le kellene mondania - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Volner János.

A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint jellemző, hogy az Orbán-kormány éppen a szegénység elleni küzdelem világnapján jelentette be újabb "megszorító, népnyúzó csomagját". Ha a kormány nem képes másra, csak "ötlettelenül végrehajtani az EU és a nemzetközi pénzvilág megszorító diktátumait", akkor mondjon le a mandátumáról, adja át olyanoknak a kormányzás lehetőségét, akik feladnák az elmúlt 20 évben folytatott megszorító gazdaságpolitikát - jelentette ki.

A 367 milliárd forintos kiigazítás elemeiről szólva Volner János azt mondta, a bankadócsökkentés elhalasztásának és a tranzakciós illeték megkétszerezésének a terheit az érintettek az eddigieknek megfelelően át fogják hárítani a lakosságra. A cafetériát terhelő adókulcs megemelésével a kormány növeli a munkát terhelő adókat és ezzel hátráltatja a gazdaságot, valamint rontja az emberek életszínvonalát - értékelte. Hozzátette: az államkincstárt terhelő tranzakciós illetékkel a Jobbik szerint az állam saját magát akarja megadóztatni, amiből hiába remél költségvetési bevételt, a vállalkozások adóterheinek növelése pedig teljesen szembemegy a kormány által hangoztatott megsegítésükkel.

Volner János szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a megszorításokra alapozó gazdaságpolitika nem fellendülést, hanem csak újabb és újabb megszorításokat eredményez.

A Jobbik ezzel szemben a mezőgazdaság, az ipar, a kutatásfejlesztés és a turizmus fejlesztésével, valamint az államadósság újratárgyalásával indítaná be a gazdasági növekedést - mondta az ellenzéki frakcióvezető-helyettes.

Raiffeisen: 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedésekkel jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, de az kétséges, hogy a várt teljes összeg befolyik majd a büdzsébe.

Török Zoltán ezt a pénzintézet budapesti sajtótájékoztatóján mondta, hozzátéve: az október eleji, illetve a most bejelentett intézkedések révén a 3 százalék alatti államháztartási deficit elérhető, így az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, és Magyarország megkaphatja a kohéziós alap forrásait.

Török Zoltán elmondta: a Raiffeisen elemzői szerint jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, de az sem lehetetlen, hogy tovább tart a gazdasági visszaesés.

Londoni elemzőK. reálisak a bevételi célok

Reálisak a magyar kormány által szerdán bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések bevételi céljai, a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés azonban még mindig derűlátó, és a növekedést potenciálisan korlátozó elemek esetleg feszültséget kelthetnek az IMF-hez fűződő viszonyban - vélekedtek az intézkedéscsomag bejelentése után londoni elemzők.

A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása - a magyar közfinanszírozási kockázat fő piaci mérőszáma - szerdán újabb mélypontra süllyedt a londoni piacon, jelezve a szuverén magyar törlesztéskockázat piaci megítélésének folytatódó javulását.

A kiigazítási intézkedések szerdai bejelentése után a 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték: véleményük szerint a kormányzati készség az újabb költségvetési lépések megtételére biztató jele annak, hogy a magyar kormány nem akarja, hogy elakadjanak az IMF/EU-tárgyalások.

MNB: az intézkedések ellentétesek

A jegybank sajtóosztálya a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatását emelte ki a szerdán bejelentett költségvetési kiigazításnak.

Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes - válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya az MTI kérdésére.

A jegybankelnök egy nappal korábbi előadásában elengedhetetlennek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsításához a hitelezés helyreállítását, amelynek egyik feltétele szavai szerint az állam és a bankrendszer kiegyezése, együttműködése.

Emlékeztettek arra is: a monetáris tanács a bankadóval kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkenti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását is.

Hozzátették: a jegybank november 5-én megjelenő Stabilitási és a decemberi Inflációs jelentése foglalkozik majd részletesen a szerdán bejelentett intézkedések pénzügyi közvetítő rendszerre és a makrogazdaságra gyakorolt hatásaival.

DK: növekedésellenes a csomag

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett költségvetési kiigazítás egy növekedésellenes csomag. Erről Bauer Tamás, az ellenzéki párt alelnöke beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.

A politikus azt mondta: a költségvetési egyenleg javítására szükség van, de nem úgy, ahogy azt a kormány bejelentette, mert ezzel nem használ, hanem árt az országnak. Szerinte ugyanis a szerdán ismertetett 367 milliárdos csomag "aláássa" az üzleti szektor növekedését. Példaként említette a bankadó felére csökkentésének elhalasztását, amely hatására szerinte nem fog növekedni a banki hitelezés, valamint a föld alatti vezetékek megadóztatását, amely "fontos külföldi cégek nyereségét csökkenti".

Bauer Tamás bírálta a kormányt, amiért a növekedés hátráltatása mellett például a tranzakciós illeték emelésével "minden magyar kisembert" tovább terhel.

A DK szerint ezekkel az intézkedésekkel szemben a kormánynak inkább el kellene halasztania a félszuperbruttó kivezetését és hozzá kellene nyúlnia a leggazdagabb társadalmi rétegnek kedvező adórendszerhez, valamint minden forrást a gazdasági növekedés beindítására kellene fordítania.

Azonban a kormány a költségvetési kiigazítással a befektetők és az emberek millióinak "megkopasztásáról" döntött, hogy az így keletkező forrásokból fenn tudja tartani az általa preferált társadalmi rétegek és célok - stadionépítés, járások kialakítása - túlzott támogatását - értékelte Bauer Tamás.

A bankszövetség megdöbbent és a negatív hatásra figyelmeztet

A Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozza, hogy az ismertetett intézkedések - parlamenti elfogadásuk esetén - veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

Elemzők szerint túlzott mértékű a csomag

A szükségesnél nagyobb mértékűnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett 367 milliárdos jövő évi költségvetési kiigazítási csomagot, amely véleményük szerint tovább ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációt. A bejelentésre a forint és a részvényárfolyamok is gyengültek.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője túlzottnak nevezte a kiigazítás mértékét. Úgy vélte: az októberben bejelentett egyenlegjavító program mellett ugyan volt kockázata a 2,7 százalékos államháztartási hiány elérésének - az Erste 3,2-3,3 százalékos deficittel számolt -, de a 367 milliárdos kiigazítás túlzónak nevezhető, viszont ha az Európai Bizottság által prognosztizált 3,7-3,9 százalékos mértéket vesszük figyelembe, megfelelő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.

A most bejelentett hét lépés az elemző szerint tovább rontja a növekedési kilátásokat, és ebből a szempontból különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak. Ezekkel ugyanis fennmarad a szektor terhelése 2013-ban is, ami kedvezőtlenül hat a banki hitelezési aktivitásra, a beruházásokra, a növekedésre - mondta.

Bár láthatóan a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, Nyeste Orsolya szerint nem kétséges , hogy a terhek egy részét a vállalkozások a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. Mindezek alapján érthetőnek nevezte a negatív piaci reakciókat: a forint és a részvények gyengülését.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unióval ellentétben - amely szerint a kormány felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását - ő úgy ítéli meg, hogy a most, illetve a korábban a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomaggal akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány.

A szakértő nem látja veszélyben az adóhatékonyság javulását, mivel évente mintegy 2.000 milliárd forintra becsülhető az adóelkerülés és adócsalás, így ha ennek csak egy részét is sikerül kifehéríteni, annak már jelentkezik a kedvező hatása. Hozzáfűzte ennek kapcsán, hogy - bár hatása nehezen megbecsülhető, de - indokolt az a döntés, amely szerint a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.

Annak kapcsán, hogy nem felezik meg a bankadót jövőre, Suppan Gergely elmondta: ezzel nehezebben köthető megállapodás a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amely korábban a bankadó kivezetését kérte.

Hozzáfűzte ugyanakkor: a nemzetközi környezet jelentős javulása miatt jelenleg "nincs égető szükség" egy IMF-megállapodásra.

Suppan Gergely kiemelte: a bejelentett intézkedésekkel jövőre könnyen elérhető a 2 százalékos költségvetési hiány is, ennek eredményeképpen pedig az is elképzelhető, hogy a nagyobb költségvetési mozgástér miatt nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány "kiegyezik" a bankokkal az adóról. Nyeste Orsolyához hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy a most bejelentett program visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését.

Csökken a BUX

A bankrészvény valamivel 11 óra előtt 3,80 százalékos mínuszban, 4.224 forinton állt, de a blue chipek közül mindegyik árfolyama csökkent, csak a Richter tartotta magát. A Mol árfolyama 0,80 százalékkal volt a keddi záró értéke alatt.

A BUX 1,49 százalékos értékvesztést szenvedett el, 19.120,96 ponton állt a bejelentéseket követően egy órával.

Matolcsy György egyebek mellett arról számolt be a délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a kormány a korábbi tervekkel ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt várnak. A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják.

Olvasóink írták

  • 1. igazságkereső 2012. november 14. 11:31
    „A Magyar Bankszövetség a tagbankjaik indexálási trükkjei idején is kiadhatott volna egy országos figyelmeztetést, mert a Bankszövetség is tisztában volt és van a banki indexálási trükk törvénysértő (Ptk.209§."A"pontja) voltával és a Bankszövetség mind a mai napig egyetlen lépést nem tett tagbankjaik felé e törvénysértő és jelenleg is tartó állapot visszamenőleges megszüntetése érdekében!! Nagyon sokan kerültek utcára elveszítve lakásaikat, házaikat, sokan elveszítették autóikat a lízingcégek ugyan csak tisztességtelen indexálási trükkjei miatt! Figyelmébe ajánlom a T. Magyar Bankszövetségnek a Dr. Bihari Krisztina ügyvédnő által képviselt per megnyerését, ahol a T.Bíróság kimondta, hogy ... de ezt már többször leírtam és a Bankszövetség is egészen biztos, hogy ismeri, de mind a mai napig semmit nem tett ügyfeleik érdekében a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása érdekében!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégsem lenne adómentes a gyümölcsbor

A képviselők javaslatukat azzal indokolják, hogy Magyarországon a gyümölcsborok fogyasztására nem… Tovább olvasom