Délmagyar logó

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

Konkrét intézkedések kellenek a lánctartozások felszámolásához

A válság kezdetétől, 2008-tól napjainkig az építési beruházások 16 százalékkal estek vissza az EU-ban, míg ugyanez az arány Magyarországon 42 százalék.
A kormány lánctartozások felszámolását célul kitűző határozatának nagy része a szakma javaslatait tartalmazza, de hiányoznak belőle a konkrétumok - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek adott interjúban.

A szakma szerint például hároméves, az építés nemzetgazdasági költségvetési keretszámait tartalmazó tervre van szükség ahhoz, hogy kiszámítható legyen a piac a befektetőknek és a kivitelezők számára is.

A válság kezdetétől, 2008-tól napjainkig az építési beruházások 16 százalékkal estek vissza az EU-ban, míg ugyanez az arány Magyarországon 42 százalék. A lakásépítés visszaesése viszont 70 százalékos, és az idén legfeljebb a kívánatos 40 ezer lakás egynegyede épül meg. A felújításoknál is hasonló az arány, ott 400 ezer lakás lenne az optimális évente, ehelyett csak 100 ezer újul meg - ismertette Tolnay Tibor.

Az építőipar foglalkoztatottainak száma a válság kezdete óta 280 ezerről 110 ezerre csökkent, a lánctartozás pedig soha nem látott összegre, 400 milliárd forintra növekedett.

A lánctartozások felszámolásának egyik eszközeként kitalált fedezetkezelőt kezdettől alkalmatlan eszköznek tartotta az ÉVOSZ, mert úgy vélik, a társaságok nyomott áron vállalnak munkát, és a fedezetkezelő sem hoz plusz pénzt a rendszerbe. Miután a vállalási ár nem elég a munka ellenértékére, így az alapvető okot, a valós költség alatti vállalást kell megszüntetni.

Az elnök utalt rá, hogy most már engedékenyebbek ebben az ügyben, de a legutóbbi kormányhatározatban szereplő javaslat, amely a KA-VOSZ Zrt. tevékenységét kibővítené ki az építtetői fedezetkezelővel, nehezen megvalósítható. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott szervezet jelenleg a Széchenyi kártyák kibocsátásával foglalkozik. Ha kibővítené tevékenységét a fedezetkezeléssel, akkor ehhez építőipari szakemberekből álló egységeket kellene működtetnie megyénként.

Az ÉVOSZ javaslata volt viszont - a határozatban szereplők közül - az, hogy a vállalkozó tarthassa vissza a munkaterületet addig, amíg nem jut hozzá a pénzéhez. Ez azért hatásos, mert így a megrendelő nem kap használatbavételi engedélyt, amíg ki nem fizeti a tartozást. Ez most - vizsgálandó elemként - bekerült a már említett kormányhatározatba.

Az uniós forrásokról szólva az elnök elmondta: öt éve még - az ÉVOSZ becslése szerint - 1 800 milliárd forintra rúgott az uniós támogatásokból építésre fordítható rész, azóta azonban ez az összeg erősen zsugorodott. Az okokra nem tért ki Tolnay Tibor, de ismertetett néhány példát arra, hogy miért nehézkesek az uniós támogatású építési beruházások.

Elmondta például, hogy az egyik új kórházépület szerkezete már elkészült, amikor kiderült, hogy a közbeszerzésen olyan cég nyerte el a modern diagnosztikai gép szállítását, amelynek a berendezése nem fér be az e célra tervezett helyiségbe. Áttervezés, szerkezeti megerősítés után a kivitelező nem juthat hozzá a többlet munka ellenértékéhez, mivel azt előbb át kell futtatni egy hosszú bürokratikus rendszeren, amelynek az a vége, hogy az EU nem fizeti ki a többletet.

Tipikus esetnek nevezte, hogy mire az ajánlatkérő megkapja az uniós támogatást, és elkezdődhet az építés, az már biztosan drágább az évekkel korábban kalkuláltnál. Ehhez jön még az árfolyamveszteség - jegyezte meg. Ezért javasolta az ÉVOSZ azt, hogy az építési vállalkozók szerződhessenek euró alapon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nő a minimálbér, csökken a rezsi 2013-ban

Egykulcsos az szja, nő a minimálbér és csökken a rezsi. Kevesebb illetéket fizetnek az első lakást szerző fiatalok, jön a tranzakciós adó. Tovább olvasom