Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Konkurenciaharc: magyar pékek vs. albán pékségek

Szeged - Feladja a leckét a magyar pékeknek az, hogy az albán pékségekben helyben sütnek, míg a mi mestereink kilométerekről szállítják az árut a mintaboltjukba. Most a hagyományos ízekkel, a magyar alapanyagokkal próbálnak szembeszállni a konkurenciával.
– A helyben sütött, mindig friss, mindig meleg termékek tetszenek a vevőknek, ugyanakkor nem érdekli őket, hogy a péksütemények megfelelnek-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak – magyarázta Varga László, a Magyar Pékszövetség Békés–Csongrád régiójának vezetője, mi az oka az albán pékségek népszerűségének. – Kimondom: nem felelnek meg. Nálunk előírják, hogy a kenyérre címkét tegyünk, az albánok viszont kibújtak ez alól. Cipónak hívják a kenyeret, és így nem ragasztanak rá címkét. Ők egyfajta kelt tésztát használnak mindenhez, nálunk előírás a vizes, a tejes, a tojással dúsított, a leveles és az omlós. A pékszövetségben arra jutottunk, valamit tenni kell. Úgy próbáljuk visszacsábítani a vevőket, hogy megjelöljük az üzleteinket a Magyar Pékség védjegyprogramunk keretében.

Varga László bízik a Magyar Pékség védjegyprogramban. Fotó: Karnok Csaba
Varga László bízik a Magyar Pékség védjegyprogramban. Fotó: Karnok Csaba

Ilyen, magyar pékséget hirdető plakátra bukkantunk a szegedi Makkosházi körúton, a Szegedi Sütödék Kft. mintaboltjában. – Már mi is sütünk az üzletben, egy kemencében falatkákat, valamint 50 grammos úgynevezett diákpéksüteményeket – mondta Borka Norbert számviteli vezető. – A többi termék a közvetlen közelben lévő üzemből érkezik.

Be nem jelentett munkaerő?

A feketelista.hu júniusban összegyűjtötte azt a 100 céget, amelyik a legtöbb büntetést kapta 2012-ben. Ebben a negatív top 100-ban 3 cégnek volt Csongrád megyei a székhelye: az egyik egy albán pékség, amelyik nem jelentette be a munkavállalóit, ráadásul albánokat foglalkoztatott, akiknek munkavállalási engedélyük sem volt.

Az országban 1200 magyar pékség van jelenleg, az albánoké pedig már eléri a 400-at. Szegeden mintegy 15 lehet. Közülük kevés írja ki, hogy albán pékség, inkább magyar női fantázianeveket választanak, a pultban is magyar alkalmazottak dolgoznak. A háttérben, a sütödékben azonban albánok szorgoskodnak. Arra a kérdésre, miért nem sütünk mi is helyben, Varga László azt mondta: a magyar adójogszabályok, egyéb előírások miatt nehezen megtérülő beruházás a mini sütöde. Ő csak sejti, mi lehet az oka annak, hogy a szegény országból érkező családok hirtelen ennyi pénzt tudnak befektetni egy üzletbe. Hallott gyakori tulajdonosváltásról, feketefoglalkoztatásról.

– Konzultáltunk Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, aki egyetértett azzal: különböztessük meg magunkat a külföldi pékségektől. Jogszabállyal nem kívánják korlátozni az albánok tevékenységét, de kis pékségekre, termelő pékboltokra lesznek pályázati kiírások. Ugyanakkor tudom, hogy Ausztriában, Németországban, de még Romániában sem nyithatnak pékséget – mondta a vezető. A magyar pékek másik „fegyvere" az lesz a konkurenciaharcban, hogy az úgynevezett késleltetett kelesztés megoldással viszik ki a termékeket a mintaboltokba, beteszik az ottani hűtőbe, majd azt sütik folyamatosan. Indul A termőföldtől az asztalig programjuk is, amelyben garantálják: minőségi búzából, adalékanyagok nélkül vagy csak természetes anyagokkal készül a termék.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga Mihály: érdemes befektetni a magyar gazdaságba

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint érdemes befektetni a magyar gazdaságba, hiszen a… Tovább olvasom