Szeged - delmagyar.hu

Megint egy újabb „okoskodás", hogy a mezőgazdaságban dolgozókat megvágják – írta szerkesztőségünknek egy őstermelő a kötelező agrárkamarai tagsággal kapcsolatban. A férfi arra is figyelmeztetett, kevesen tudnak arról, hogy szeptember 30. a határidő, a regisztrációs díj pedig 5000 forint.

Tagdíj Az éves tagdíj mértékét majd a kamara alapszabálya határozza meg. A törvény csak azt kötötte ki, hogy nem lehet több évi 1 millió forintnál. Még nem tudni, hogy az árbevétel vagy a jövedelem után határozzák-e meg a várhatóan sávos fizetni valót.

A közvéleményt magunk is teszteltük: egy ásotthalmi őstermelő, aki kérte, ne írjam le a nevét, azt mondta: eddig még csak a rádióban hallott a kötelező tagságról, és azóta se ért rá, hogy utánaérdeklődjön, mi a teendő. – Nem repesek az örömtől, hiszen egy újabb fizetnivalóról van szó. Mit kapok a pénzemért? Szerintem semmit – mondta.

Nem rejtette véka alá a véleményét Balogh Zoltánné ópusztaszeri őstermelő: újabb pénzkiadásnak tartja a regisztrációs díjat, amelyről még azt is tudta, hogy online kell bejelentenie magát. A közepesnek mondott mezőgazdasági vállalkozók táborához tartozó zákányszéki Puskás Ferenc szerint a tagsággal járhatnak előnyök, amennyiben a kamara segíteni tud nekik. Emlékeztetett arra, hogy a 90-es években volt már egyszer kötelező kamarai tagság.



A kereskedelmi és iparkamarákkal ellentétben kötelező tagságot vezet be az augusztus 1-jén hatályba lépett új agrárkamarai törvény. A jövőben a kamara tagjává válik automatikusan minden őstermelő, minden olyan egyéni vállalkozó, aki agrárgazdasággal foglalkozik, illetve minden gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége az agrárium.
Kiss Gábor, a Csongrád Megyei Agrárkamara titkára elmondta: lassan halad a regisztráció. A termelőket a kamarai tanácsadók segítségével értesítik, és hirdetnek a falusi lapokban is. A szervezet átalakulóban van: a korábbi elnökség már nem tevékenykedik – Hódi Pál megyei elnöktől elköszöntek –, országos átmeneti elnökség állt fel, amelynek Csongrád megyei tagja a helyi ügyekért is felelős Kispál Ferenc.

Hány tagra számíthatnak? Annyit tudnak csak, hogy 13 ezer 500 gazdálkodó igényelt területalapú támogatást, viszont az élelmiszer-ipari vállalkozásokra nincs rálátásuk. Mára az önkéntes alapon működő megyei kamarának mindössze 500 tagja maradt.

Az agrárkamarai választásokat jövőre, februárban és márciusban tartják, először a megyei, majd az országos szinten. Az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara első ülését legkésőbb 2013. március 31-éig kell megtartani.

Az áruházak kimaradnak. A kereskedők egy részét is érinti a kötelező agrárkamarai tagság Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. A hagyományos kereskedő számára, ilyen például a sarki fűszeres, a CBA vagy akár a Tesco, nem lesz kötelező. A kereskedelemnek az a területe viszont, amely kötődik a mezőgazdasági termeléshez – növényvédelmi szerek, mezőgazdasági eszközök forgalmazása –, az új agrárkamarához tartozik majd. Az első koncepció szerint még az agráriumban érintett összes szereplő, vagyis a zöldséget és gyümölcsöt áruló hipermarketek is az agrárkamarához kerültek volna.