Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Kövérebbek lesznek jövőre a házak

Szeged - A jövőre életbe lépő új épületenergetikai szabályozás 14–16 centiméter vastagságú falszigetelést ír elő. Annak, aki szigetelést tervez, érdemes előre gondolkodnia: 2015-től ugyanis fokozatosan, először a köz-, majd 2018-tól a magánépületekre is egyre szigorúbb energetikai előírások lépnek majd érvénybe.
– Ha valaki csak a jelenlegi minimumértéket veszi figyelembe, úgy járhat, hogy energetikai szemszögből rövid időn belül elavul a háza – mondta el a tervezett változások kapcsán Kruchina Sándor, a szigetelőanyagok gyártásával foglalkozó Austrotherm Kft. szakértője.

Megtudtuk: 20 évvel ezelőtt még csak 4-5 centi vastag hőszigetelést tettek a falakra, később a magánházaknál, társasházaknál általában 12 centis hőszigetelő hungarocellt raktak fel. – A 4-5 centiméteres réteg „erkölcsileg" már elavult, a tulajdonosoknak érdemes elgondolkodni a felújításon – folytatta Kruchina Sándor. – De nem lesz „kényszer" a felújítás és az újbóli hőszigetelés. Mivel 30 éves távlatban szinte az összes magyarországi épületet fel kell majd újítani, az is nyilvánvaló, hogy ez nem megy saját erőből, az államnak, az Uniónak pályázatok révén komolyan be kell segítenie.

8 helyett 12 centi vastagon kell szigetelni a panelokat. Fotó: Karnok Csaba
8 helyett 12 centi vastagon kell szigetelni a panelokat. Fotó: Karnok Csaba

A szigetelőréteg vastagsága a jövőben 14–16 centi vastag lenne, a paneleknél pedig a mostani 8 centi helyett 12 centiméter a majdani elvárás. 2015. január 1-jétől először a középületekre, önkormányzati tulajdonú házakra, pályázati pénzekből korszerűsítendő magánépületekre vonatkozna a nemrégiben életbe lépett rendelet, 2018-tól azonban már valamennyi épületre. Az Unió szeretné, ha 6-7 év múlva már csak olyan új házak épülnének, amelyeknek közel nulla lenne a károsanyag-kibocsátása.

A rendelet

Április 6-án léptek életbe a 20/2014. (III. 7.) BM-rendelet módosításainak egyes részei, ám a lényeges változások 2015. január 1-jétől, illetve az azt követő 6 évben fokozatosan lépnek hatályba. Középületek esetén 2019-től, magánépületeknél 2021-től már csak közel nulla energiafelhasználás esetén adnának ki építési engedélyt az EU elvárásai szerint.
– Az új pályázati kiírások vélhetően tartalmazzák majd, hogyan kell felújítani az épületeket: ezekben ugyanis mindig a hatályos szabvány szerepel – nyilatkozta Igaz Ágnes, a szegedi önkormányzat fejlesztési irodájának vezetője. – De amíg nem „jönnek ki" a pályázatok, nem tudok véleményt formálni.

Szakértők szerint annak, aki előre gondolkodik, érdemes már most a drágább megoldáson törnie a fejét. A beruházást legfeljebb 15 százalékkal drágítja meg az új energetikai szabvány, hiszen a legnagyobb költség a kivitelezés a tervezéssel, az állványozással, a munkabérrel együtt. A 8 centis szigetelőanyag négyzetmétere jelenleg mintegy 6 ezer forint, ez 12 centinél legfeljebb 9 ezer forintra emelkedhet. Az 50 százalékkal vastagabb „köpeny" a fűtési költségeket szinte megfelezheti. A legnagyobb gond a „Kádár-kockákkal" lesz: becslések szerint a több mint 2 millió, 1945 és 1979 között épült, jellemzően 60-80 négyzetméteres, kockajellegű családi ház energetikai felújítása több 100 milliárd forintba kerülne.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint 4800 hektár dohányt ültetnek az idén

A nagy dohánytermelők maguknak nevelik a palántákat, míg a kisebbek bérpalánta-nevelő üzemektől … Tovább olvasom