A végtörlesztők mellett az árfolyamrögzítést kihasználók is nyertesei lehetnek a deviza-lakáshiteleknek – fogalmazott a Pénzügyi Tanácsadók Európai Szövetségének (PTE- SZ) elnöke Szegeden.
Patkós Róbert hangsúlyozta, ha valaki túl magas kamatra vette fel a kiváltó forinthitelt, előfordulhat, hogy nagyobb veszteséget könyvel el, mint ha megmaradt volna a devizahitele, és az árfolyamrögzítéssel élne.
A példa egy 2007-ben felvett 5 millió forintos, 240 hónap futamidejű svájci frankos devizahitel. Induláskor 160 forintba számolták frankot, így az 5 millió forint 31 ezer 250 frank volt, a teljeshiteldíj-mutató (THM) pedig 7,5 százalék.
A jelenlegi havi törlesztőrészlet 255 frank, amiből 125 a tőke, 130 pedig a kamat. A modell 255 forintos – a mainál tehát valamivel magasabb – devizaárfolyammal, azaz 65 ezer forintos havi törlesztőrészlettel számol, jelenleg a tőketartozás 27,5 ezer frank, azaz 7 millió forint.
Árfolyamrögzítésnél a 125 frank tőkét 180 forinton fizeti az ügyfél, ez 22,5 ezer forint, az árfolyam-különbözet, a 9375 forint gyűjtőszámlára kerül, és várhatóan évi 7 százalék kamat rakódik rá. A kamatrész 130 frankjáért 23,4 ezer forintot kell fizetni, a 9750 árfolyam-különbözeten az állam és a bank osztozik, 50-50 százalék arányban. Az ügyfél havi törlesztőrészlete így számításuk szerint 45 ezer 900 forint lesz a 65 ezer helyett.
2016. december 31-éig megy ez így, akkor a gyűjtőszámlán felszaporodott 3945 frankot hozzácsapják az időközben 20 ezerre csökkent tőketartozáshoz, majd újraindul a törlesztés az akkorra 200 forintra kalkulált frankon. Az ügyfélnek mindent összeadva – számításuk szerint – 10 millió 90 ezer forintba kerül a hitel a futamidő végéig.
Ami újdonság: azt javasolják, a törlesztőrészleten megtakarított havi szűk 20 ezer forintot minden hónapban lakástakarék-pénztári (LTP) megtakarításba kell fektetni. Ehhez ugyanis a mai szabályozás szerint jár a 30 százalékos állami támogatás, és lehet élni az 4,5 százalékos kamatú forinthitellel. Számításuk szerint az lakástakarék-pénztárral kombinált árfolyamgátnál a futamidő végéig csupán 7 millió 857 ezer forintot fizet az adós.
Persze itt még sok minden mozog, ember nem mondja meg, milyen lesz a frankárfolyam a következő 5–10 évben. Mert egy masszívan erősödő forint koptatja az árfolyamgát előnyeit, ahogy azt a bankszövetség alelnöke is mondta egy hete lapunknak. Ami rostálhatja a mezőnyt, hogy a következő 5 évben egy forinttal sem csökken a fizetendő, s kérdés, hogy ezt a családok hány százaléka bírja ki.
17°C
Hozzászólok! 
