Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Lépre csalt ügyfelek - élet a Quaestor előtt

Az Enigma-ügy volt a rendszerváltás utáni legnagyobb szegedi csalássorozat. Elkövetőit hét év után fogta el a rendőrség Görögországban. A tulajdonosokat a brókerügy kirobbanása után tizenkét évvel, 2010-ben két év börtönre ítélte a bíróság.
Kulcsár-ügy: 10 év után indult újra a per
Idén januárban számolt be arról a sajtó, hogy 10 év után indult újra a sikkasztással vádolt egykori bróker, Kulcsár Attila és másik húsz vádlott pere a Fővárosi Törvényszéken. A K&H Equities cég egykori vezető brókerét, Kulcsár Attilát 2003-ban gyanúsították meg azzal, hogy elsikkasztotta ügyfelei pénzét. 2005-ben több bankár és üzletember is vád alá kerül, illetve az állami autópálya-kezelő cég akkori vezetője is belekeveredett az ügybe. Kulcsárt 2008-ban nyolcéves börtönbüntetésre ítélték első fokon, de 2010-ben a döntést hatályon kívül helyezték. Idén januárban csak a nyomozati anyagok ismertetése több órán át tartott. A per első fokról indult újra.

Nagy átverések

– A megtakarított pénzemet fektettem be a brókercégnél. Igazolást is kaptam róla. Csábító volt az ajánlat, magas hozamot ígértek. Gyanútlan voltam, de miért is kételkedtem volna, hiszen azelőtt sohasem csaptak be. Egy nappal a baj előtt Pesten jártam, és valamelyik ismerősöm megtudta, hogy probléma van a brókerházzal. Rögtön visszautaztam Szegedre, bementem a pénzintézetbe, és az egyik ügyintézőnek naivan elmondtam, mit hallottam a fővárosban. Ki akartam venni a pénzemet, de az alkalmazott csúnyán lehordott. Restelkedve elballagtam, de megfogadtam magamban, másnap visszamegyek. Akkor már zárva volt a brókercég – nyilatkozta egy szegedi károsult bő másfél évtizeddel ezelőtt az újságnak. Hol volt még akkor a Quaestor-ügy...

Csalás miatt elítélve, sikkasztás alól felmentve
A vidéki Magyarország egyik legnagyobb, leghírhedtebb brókerháza, a szegedi Enigma Invest Rt. 1998 őszén csődölt be. (Az Enigma magyarul rejtélyt jelent.) A tulajdonos házaspár 1998 szeptemberében a befektetők pénzével elmenekült az országból. Akkor azt írta a sajtó, hogy több százmillió forinttal csapták be az ügyfeleket. Szegeden elterjedt, hogy a házaspár nemcsak a legális befektetőknek tartozott, hanem a helyi alvilág meghatározó alakjai sem jutottak hozzá a pénzükhöz. Állítólag rajtuk keresztül akartak tisztára mosni több tízmillió forintot. Akkoriban a város egyik legnevesebb ügyvédje, Bába István úgy nyilatkozott a Magyar
Nemzetnek, hogy „a szegedi aranyifjak egyik csoportja csapta be a többi hasonszőrűt.

Itt bűncselekmény történt. Tiltakozók látványos bűnügyi helyszínt alakítottak ki egy figyelemfelkeltő akcióban pár napja a szegedi Quaestor-iroda előtt. Fotó: Frank Yvette
Itt bűncselekmény történt. Tiltakozók látványos bűnügyi helyszínt alakítottak ki egy figyelemfelkeltő akcióban pár napja a szegedi Quaestor-iroda előtt. Fotó: Frank Yvette

Kivétel persze az a sok kisnyugdíjas, aki lépre ment, hiszen az Enigma azt a látszatot keltette, hogy jól menő brókerház. Az ilyen ügyleteknek tipikus a forgatókönyvük. Egy-két okos ember gazdagságot mutatva a környezetével elhitette, hogy hozzá hasonlóan más is meg tud tollasodni. A hiszékenység átcsapott bizalomba. A csalóka látszat az volt, hogy aki odaadja a pénzét, az csak előnyöket szerezhet. A nyugdíjasokat leszámítva két csoportra osztanám a befektetőket. Az egyik adott a látszatra, és hirtelen meg akart gazdagodni, a másik már jómódú volt, csak pénzmosodát keresett".

A házaspár ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Állítólag R. N.-t és a nejét az alvilág behajtói is keresték itthon és külföldön, de végül az Interpol találta meg őket Görögországban, ahonnan 2005-ben hozták haza őket. A tulajdonosokat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással és különösen nagy kárt okozó csalással vádolta az ügyészség. A Szegedi Törvényszék 2010. szeptember 21-én R. N. elsőrendű vádlottat és R.-né Gy. Gy. M. másodrendű vádlottat jogerősen többrendbeli társtettességben elkövetett csalás bűntette miatt egyezően 2 év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a vádlottakat az ellenük társtettességben elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Tíz év után, idén januárban indult újra a sikkasztással vádolt egykori bróker, Kulcsár Attila pere. Archív fotó: DM
Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Tíz év után, idén januárban indult újra a sikkasztással vádolt egykori bróker, Kulcsár Attila pere. Archív fotó: DM

Hamis hozam, tévedésbe ejtett ügyfelek

A Szegedi Törvényszék sajtószóvivője, Juhászné dr. Prágai Erika tájékoztatása szerint a szegedi cég irányítását végző vádlottakat már a cég megalapításakor is az a szándék vezette, hogy „a részvénytársaság keretében a befektetők sérelmére elkövetett bűncselekményekkel anyagi eszközökhöz jutnak, amelyekkel azután rendszeres haszonra törekedve további befektetéseket eszközölnek, illetőleg az átlagosat jóval meghaladó életszínvonalukat fenntartják".

R. N. és neje azért, hogy minél több ügyfél pénzéhez jusson hozzá, 31,8 százalékos hozamra vállalt garanciát, amelynek reális teljesítésére már a szerződés megkötésekor sem volt mód. A bíróság szerint a hamis hozam ígéretével tévedésbe ejtették az ügyfeleket.

Milliós károkozás, részleges megtérülés
A szóvivő tájékoztatása szerint a tulajdonos házaspár az értékpapír-kereskedéssel összefüggésben befektetni szándékozó ügyfeleket is tévedésbe ejtette, mégpedig oly módon, hogy az ügyfél által adott megbízástól eltérően az átadott készpénzzel, áttranszferált értékpapírral vagy rendelkezésre álló értékpapírral saját elhatározásuk szerint kereskedtek.

Enigma-akták. Évekig gyűltek a szegedi brókercég ügyében a dokumentumok a rendőrségen. Archív Fotó: DM
Enigma-akták. Évekig gyűltek a szegedi brókercég ügyében a dokumentumok a rendőrségen. Archív Fotó: DM

A bíróság megállapította, hogy a tulajdonosok összesen 75 befektetőt ejtettek tévedésbe, és ezzel sok esetben milliós nagyságrendű kárt okoztak, amely csak a sértettek egy részének térült meg egészben vagy részben a felszámolási eljárás, valamint a Befektetővédelmi Alap (Beva) kifizetései révén.

Középkori hűtlenek és álrokonok
Annak ellenére, hogy halállal büntették, a középkorban az oklevél-hamisítás volt az egyik leggyakoribb csalás. Személyazonossági okmányok hiányában pedig a nők helyett álrokonok kötöttek adásvételi szer-
ződéseket.

– Az oklevelek egy birtok tulajdonjogát bizonyították, amiket fedezetként használtak. Ezeket előszeretettel hamisították a középkorban. A formai hamisítás volt a gyakoribb, ami ma a szerződés visszadátumozásának felelne meg. A tartalmi hamisítás esetében a jogügylet meg sem történt. A visszadátumozás különösen az apátságok, rendházak alapítóleveleinek esetében volt gyakori, hiszen ezek megalakulásakor senki sem kért papírokat. Az emberek többsége írni, olvasni sem tudott – magyarázta Hunyadi Zsolt egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének oktatója.

Egy hiteles dokumentum. Pozsony megye oklevele az alispán és két szolgabíró pecsétjével, 1327-ből. Forrás: Országos Levéltár
Egy hiteles dokumentum. Pozsony megye oklevele az alispán és két szolgabíró pecsétjével, 1327-ből. Forrás: Országos Levéltár

A történész elmondta, a 14. század végén a mai Szlovákia területén lévő Liptó megyében olyan sok hamis oklevél volt forgalomban, hogy Zsigmond király országos vizsgálatot rendelt el. Megállapították, az okiratok fele hamis volt. A másik feléről, a valódinak tartott oklevelekről a mai történészek kiderítették, hogy azok nagy része sem volt eredeti. Liptó megyében négyből három oklevél hamis volt.

– Egy komoly hamisítóműhely működhetett ott, annak ellenére, hogy az oklevél-hamisítás főbenjáró vétek volt, a király elleni hűtlenségnek számított, amit halállal büntettek – mondta a szakember.

A csalók egyik „alcsoportja" pecsétek hamisításával foglalkozott. Akkoriban nem aláírással, hanem pecséttel hitelesítették az iratokat.

Mivel a középkorban nem létezett fényképes igazolvány, gyakori volt a hamis személyazonossággal való visszaélés. A földesúr, a püspök vagy az uralkodó menlevelet adott ki, amelyben az állt, hogy ki kapta, miért és hová tart.
Személyazonossági okmányok hiányában a csalók visszaéltek azzal, hogy a nők a középkorban a saját ügyükben sem járhattak el. Egész egyszerűen férfiak a nő rokonának adták ki magukat anyagi haszonszerzés céljából.

Hoppon maradt játékosok
Hódmezővásárhelyen először 16 ezer, majd 160 ezer forint befizetésével ígért busás hasznot az embereknek a Mikroker Kft. a Magad Uram piramisjátékban.

A hiszékeny emberek átverésének ősrégi módszere a piramis- vagy pilótajáték. Lényege, hogy a játékba beszállók megadott összeget fizetnek a láncban felettük állóknak, és ha sikerül ugyanerre rávenni néhány ismerősüket, akkor a befizetett pénz többszörösét nyerhetik vissza. Egy egyszerű matematikai számítással hamar kiderül, a játék csak azoknak hoz nagy nyereményt, akik elkezdik, és minél később száll be valaki, annál valószínűbb, hogy elveszti a pénzét. Magyarországon 1996 augusztusa óta büntetendő cselekmény a piramisjáték szervezése.

40 ezer rendbeli csalás
A Magad Uram három rendszerébe összesen mintegy 1,8 milliárd forintot fizettek be az emberek, amiből a könyvelési adatok szerint körülbelül 700 millió forintot fizettek ki. A többi, mintegy 1,1 milliárd forint a tulajdonosoké maradt. A Mikroker Kft. alapítóit több mint 40 ezer rendbeli csalás, valamint devizagazdálkodást sértő bűncselekmény elkövetése miatt 5-5 év börtönre ítélte a bíróság. A többi vádlott is 2–4 év közötti börtönbüntetést kapott. Azóta már mindannyian szabadultak.

Magad Uram – először

1991-ben K. A. és K. M. megalakította Hódmezővásárhelyen a Mikroker Kft.-t, és elindították a Magad Uram I. önsegélyező klubot, amely a klasszikus piramisjátékok elvén működött. Itt 16 ezer forint befizetésével és három további tag beszervezésével lehetett nyerni. A cég busás haszonnal kecsegtetett, azt ígérte, hogy rövid időn belül akár 2 millió 430 ezer forintot is lehet nyerni. Új belépőket hirdetés útján szereztek, a Falu Tv műsorain keresztül. Szántó Judit joghallgató a piramisjátékról írt szakdolgozatában, amelyet az interneten találtunk, egyebek mellett azt írta, a nagy népszerűség nyomán 1993 augusztusáig több mint 80 millió forintot fizettek be a jelentkezők a cég számlájára. A játékosok jelentős része azonban hoppon maradt, közülük többen feljelentést tettek a rendőrségen. A hatóság 1994-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

Magad Uram – másodszor
Ezután a vásárhelyi cég megalakította a Magad Uram II. önsegélyező klubot. A steksz blogon írtak szerint itt már nem kispályáztak. Biztosítási ügynököket és banki ügyintézőket is bevontak, a belépési összeget pedig 160 ezer forintra emelték. Viszont már nem kellett új tagokat beszervezni. Két év után 10 millió, 4 hónap után 600 ezer forint kifizetését ígérték, de csak a rendszerben elöl álló „befektetőknek". A cég hirdetése szerint a sorrendet – emberi befolyástól mentesen, ezt hangsúlyozták a reklámban – számítógép határozta meg. Mivel akkoriban a számítógép kultikus tárgy volt, az emberek elhitték, hogy nem lehet manipulálni. A Magad Uram II. játékba közel háromezer ember lépett be. Maximális összeget, azaz 10 millió forintot azonban csak 12 fő, 600 ezer forintot 27 fő, az eredeti 160 ezer forintot pedig csak 299 ember kapta meg. Itt is jelentős számú befizető maradt hoppon.

Magad Uram – harmadszor
Jött a Magad Uram III. önsegélyező klub. Visszavitték a belépési limitet 16 ezer forintra, és 160 ezer forintot ígértek 4 hónapon belül. Több ezer ember jelentkezett újfent a játékba. Közben megalakították a Gyémánt-híd Rt.-t. Ez a cég egy Sierra Leone-i gyémántbánya megszerzésére jött létre. A tulajdonosok egy ismerősének a rokonai révén kapcsolata volt a Sierra Leone-i kormánnyal. Sierra Leone szegény afrikai országként egy óriási gyémántbányát működtetett, amit koncesszióba akart adni.

A versenyben a vásárhelyi cégen kívül indult egy amerikai, egy brit és egy német vállalat is. A Gyémánt-híd Rt. 250 ezer dolláros kenőpénze ugyanakkor megtette a hatását, ők kapták a koncessziót. Már a helyszíni gyémántszakértő és az antwerpeni gyémánttőzsdeügynök is megvolt, amikor a rendőrség rájött, itt valami bűzlik. A cég számláját zárolták, de még a csalók családtagjainak nevén lévő ingatlanokat és luxusautókat is lefoglalták. Megtalálták azt a 170 ezer német márkát is, amit egy német bankban rejtettek el a tulajdonosok.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olthatják az állatokat a kéknyelv betegség ellen

A kéknyelv vírust terjesztő törpeszúnyogok most inaktívak, és a járvány nem terjed. Az oltásra a… Tovább olvasom