Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Londoni elemzők: Ciprus után más kis eurógazdaságok is meginoghatnak

A Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.
Ciprus megmutatta, hogy még a legkisebb eurógazdaságok is képesek megingatni az egész valutauniót, és nem lenne meglepő, ha több más kis euróövezeti tagország, például Szlovénia, Szlovákia, Málta, sőt akár Luxemburg is "sorra kerülne" - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.

Szlovénia esetében máris egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek.

A Capital Economics elemzői szerint jóllehet a szlovén bankszektor sokkal kisebb, mint a ciprusi, a nem teljesítő kinnlevőségek rátája azonban eléri 15 százalékot, a három legnagyobb szlovén bank esetében pedig meghaladja a 20 százalékot.

A nem teljesítő hitelállomány rátája ráadásul várhatóan még tovább emelkedik, tekintettel arra, hogy a szlovén gazdaság teljesítménye az idén legalább 2 százalékkal visszaesik - jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A cég felidézi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben ismertetett becslése szerint a szlovén kormánynak legalább egymilliárd eurót kell előteremtenie a bankok feltőkésítéséhez; ez a szlovén hazai össztermék 3 százaléka.

A Capital Economics szakértői szerint azonban a szlovén kormány számára valószínűleg nehézségeket okoz majd a szükséges összeg előteremtése, és ezért külső segítségkérésre kényszerülhet.
Szlovénia esetében más nagy londoni házak is ugyanezt jósolják.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig "kicsúszott az ellenőrzés alól".

A Commerzbank elemzői kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.

A Capital Economics szerdai londoni elemzése szerint Málta is a piac figyelmének középpontjába kerülhet. A máltai bankrendszer hasonlónak tűnik a ciprusihoz, a bankszektor rendszerszintű eszközállománya meghaladja a máltai GDP-érték 700 százalékát, és a nem rezidens betéttulajdonosok aránya 60 százalék feletti.

Igaz, hogy a máltai bankszektorban külföldi bankok dominálnak, amelyek a csoporton belüli likviditáskezelésre használják a máltai bankrendszert, jóval kisebb kockázatot támasztva így, mint amekkorát a most felszámolt ciprusi Laiki bank jelentett a helyi bankszektorra. Ha azonban valamelyik külföldi tulajdonú nagybanknál mégis fizetőképességi problémák támadnak, az elsöpörheti a máltai betétbiztosítási alapot, és a betétesek gyorsan kimenekülhetnek az országból, mivel - csakúgy, mint Cipruson - a máltai bankok portfolióiban kevés az olyan adósságpiaci befektetési eszköz, amelyet át lehetne strukturálni, még mielőtt a betétesek megtakarításaira kerülne a sor - áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.

A ház szakértői szerint a luxemburgi bankrendszerbe vetett bizalom is meginoghat, tekintettel arra, hogy a banki eszközállomány meghaladja a luxemburgi GDP-érték kétezer százalékát. Igaz, hogy itt is a legtöbb bank külföldi tulajdonú, és a tulajdonos bankok a bankcsoporton belüli tevékenységre összpontosítanak, ám a luxemburgi gazdaság sincs elszigetelve az esetleges tőkeáramlási felfordulásoktól.

A Capital Economics szerint Észtország és Szlovákia is megszenvedheti a kis eurótagországokkal szembeni befektetői aggályokat. Észtország bankrendszerének finanszírozásáról a hagyományosan stabil észak-európai tulajdonos bankok gondoskodnak, és az észt költségvetési pozíció nagyon erős, Szlovákiában pedig az euróövezet legkisebb bankrendszere működik, és a szlovák gazdaság az euróövezeti válság közepette is robusztus növekedést produkált.

Ezzel együtt is azonban ha Cipruson történtek nyomán általánosan felerősödik a kisebb eurógazdaságokkal kapcsolatos piaci aggodalom, akkor e két gazdaság is sebezhetővé válhat a járványhatásoktól - vélekedtek szerdai elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

Olvasóink írták

  • 1. Mozimasiniszta 2013. március 27. 23:25
    „Szép új világ ! ezért kellett a kis országoknak kezet-lábat törni, hogy kikövezzék a szabad rablókhoz
    vezető utat ? Most a kifosztás után, még a kiürült bugyellárist is elveszik, nehogy rejtve maradjon benne egy árva peták...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Euróban erősödött, dollárban gyengült a forint

Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdán: az euróval és a svájci frankkal szemben kissé erősödött… Tovább olvasom