Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Matolcsy: van magyar modell és sikeresen működik

Matolcsy György kiemelte: az Európai Unióban, a globális térben és a "magyar modellel hadilábon álló" szaksajtóban is dicsérik a magyar modellt.
Van magyar modell és sikeresen működik, ezt ma már szinte mindenki elismeri - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken Székesfehérváron, a IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.

Matolcsy György kiemelte: az Európai Unióban, a globális térben és a "magyar modellel hadilábon álló" szaksajtóban is dicsérik a magyar modellt, amelynek legutóbbi helyes döntése a devizahitelek forintosítása volt.

"A devizahitelezés léket kapott hajójában többen voltunk, de csak Magyarország úszott ki a partra" - fogalmazott.

Úgy vélte, a sikerhez a magyar modell két elemére volt szükség: egyrészt az új politikai modellre, amelynek lényege az a felismerés, hogy a pénzpiac nem mindenható és hajlamos a válságokra. A válságok kezeléséhez pedig erős államra van szükség, amely képes okosan kezelni a helyzeteket és megvan hozzá az eszköztára.

Elmondta: a magyar modell másik eleme az új gazdaságpolitika útnak indítása volt, amely a korábban elfogadottnak tartott két láb - makrogazdasági egyensúly és növekedés - mellett nagy figyelmet fordított egy harmadikra, a foglalkoztatásra. Az elmúlt két évtizedben a két láb közül hol az egyik, hol a másik szorult kezelésre, de a használt módszerek mindig a foglalkoztatás feláldozásával jártak - tette hozzá.

Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök meghirdette az egymillió új munkahely programját, amelyre azért volt szükség, mert 1990-1995 között másfélmillió munkahely szűnt meg és azóta a magyar gazdaság ezt nem volt képes újrateremteni. Megjegyezte: 2010-14 között 400 ezer új munkahely jött létre, ami arányosan megfelel a 2020-ig tervezettnek.

Jelezte, hogy a "háromlábú" modell elegendő ahhoz, hogy bővülő foglalkoztatás mellett költségvetési egyensúly és növekedés is legyen.
A jegybank elnöke a devizahitelezés problémájának megoldása érdekében tett lépéseket sorolva elmondta: először megtiltották a devizahitelezést, majd jött a végtörlesztés, az árfolyamgát és végül nagyon jó időben a forintosítás.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a sikeres válságkezelés, költségvetési konszolidáció, gazdasági stabilizáció és növekedési fordulat után Magyarországnak lehetősége van a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtésére, vagyis ma már szükség van a Wekerle-terv gyakorlati megvalósítására. Minderre a gazdasági nemzetegyesítés mellett azért van szükség, mert az Európai Unióban a nemzeti határok menti gazdasági összefonódások a fejlődés motorjai.

Szerinte "kicsi Európai Unióról van szó", ahol a magyar, a szlovák és a román gazdasági szereplők megépítik az egységes gazdasági teret. Hozzátette: erre jó lehetőség lesz 2020-ig, mivel az új uniós költségvetési ciklusban hazánk a rendelkezésre álló uniós források 60 százalékát a gazdasági szereplők megerősítésére szánja.

A jegybank elnöke megerősítette: az MNB növekedési hitelprogramját 2015-ben további 1000 milliárd forinttal bővítik, amely a magyarországi és térségbeli üzleti vállalkozások üzleti lehetőségeit is javítja.

Kovács Árpád a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában elmondta, hogy Magyarországon az idei évben is alacsony marad az infláció, a gazdasági növekedés reálisan 2,5-3 százalék között alakulhat, miközben az euro zóna országai, köztük Németország is egyre alacsonyabb növekedéssel számolhat. Hozzátette: várhatóan a költségvetési hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad.

Kovács Árpád hangsúlyozta: a stabilitási törvény életbe léptetése és betartása miatt Magyarország eladósodottsága messze az euro zóna átlaga alatt van, miközben Olaszország és Franciaország esetében egészen kezelhetetlennek tűnik a helyzet és Szlovákia, Románia, Lengyelország adósságállománya is emelkedik.

Úgy vélte, 2015-ben szerényebb mértékben, de tartható a tavalyi teljesítmény és amennyiben súlyos európai gondok nem lesznek, akkor 2016 is hasonlóan jó lehet.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője elmondta, hogy a Vajdaságban és Délvidéken is nagy az elvándorlás, az elmúlt évek pedig az elszalasztott gazdasági lehetőségekről szóltak. Rámutatott: a határon túli magyar területeken jó értelemben vett gazdasági gyarmatosításra van szükség ahhoz, hogy a folyamatok megváltozzanak.

Megemlítette, hogy a magyar kormány anyagi támogatásával 2011 óta ösztöndíjrendszert működtetnek, a Magyar Nemzett Tanács ezer magyar fiatal szerbiai felsőoktatási tanulmányait segíti. A következő tanévre pedig létrejön a 426 férőhelyes Európa Kollégium Újvidéken, amely a megfelelő közösségi teret biztosítja majd a vajdasági magyar értelmiség kineveléséhez, mert e nélkül nem lehetséges gazdasági fejlődést elérni.

A konferencia keretében a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara átadta a 2012-ben alapított Wekerle-díjat. Ezúttal a Wekerle Terv társadalmasításában nagy szerepet játszó hat szervezet kapott elismerést: a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erősödött pénteken a forint

Az euró jegyzése pénteken a kora reggeli 312,44 forintról 309,83 forintra csökkent délután négy… Tovább olvasom