Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Még mindig kevesen dolgoznak

Szeged - Az Európa 2020 az Unió 20 évre szóló növekedési stratégiája. Ebben fontos szerepet kap a foglalkoztatás: a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Enterprise Europe Network-Szeged, a megyei kormányhivatal, az SZTE ÁJTK munkajogi tanszéke, a GTK, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Széchenyi Programiroda közreműködésével konferenciát és szakmai napot rendezett.
A plenáris ülés megnyitóján Nemesi Pál kijelentette: van tennivalónk jobb foglalkoztatottságért, a gazdaságilag aktív népességhez képest még mindig magas a munkanélküliek aránya. 2020-ig fel kell zárkóznunk: ezért már az általános iskolában oda kell figyelni a gyerekekre, hogy startolnak el, milyen szakmát választanak, milyen tudást szereznek meg, hogy állják majd meg a helyüket a munkaerőpiacon.

A konferencián 4 előadás hangzott el, ezekből néhány adatot és gondolatot idézünk. Bálint István, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese előadásában ismertette azt az 5 célt, amelyet az Európa 2020 fogalmaz meg: ezekből 3 szorosan köthető a foglalkoztatáshoz. Az Unió szeretné, ha a 20 és 64 évesek körében 2020-ra 75 százalékos lenne a foglalkoztatás a jelenlegi átlaghoz, a 64,2 százalékhoz képest. Magyarországon a foglalkoztatottság 57,2 százalékos, ezzel az adattal hátulról a negyedik helyet foglaljuk el. Oktatási terület, de szintén a foglalkoztatásban lényeges: csökkenjen 10 százalék alá a korai iskolaelhagyók aránya, a 30 és 34 év közöttieknek pedig a 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú képesítéssel 2020-ra.

Még mindig alacsony a foglalkoztatás – állapították meg a szakértők a szegedi szakmai konferencián.
Még mindig alacsony a foglalkoztatás – állapították meg a szakértők a szegedi szakmai konferencián.

Hajdú József, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja így fogalmazott: az EU „utálatos" országcsoport, amelyben minden a munkán alapszik, mindennek a munka a központja, az, hogyan lehet a népességet eltartani. Az EU-ban nincs európai munkajog – „egy kabát nem jó mindenkire" –, a szabályozás tagállami hatáskor. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Unióhoz, és csak 2012. július 1-jén változott a munka törvénykönyve. A közmunka szerinte „erőltetett" munkavégzés, 2020-ra a rugalmas foglalkoztatási formáknak kellene előtérbe kerülni.

Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Karának dékánja előadásában megjegyezte: a Magyarországnak megítélt támogatások 2007 és 2013 között meghaladták a 8000 milliárd forintot, az ország közel éves GDP-jét, ám ez a hatalmas összeg nem köszön vissza az eredményekben.
Lengyel Imre, a GTK intézetvezető egyetemi tanára kijelentette: nem úgy kell fejleszteni, hogy az összes többi vállalkozás tönkremenjen a környéken.

A Dél-Alföldön gyakran ez történt: projektorientált beruházások valósultak meg. Ezek ugyan sikeresek voltak önmagukban, de nem javították a versenyképességet, a hátrányuk nagyobb volt, mint az előnyük. Ha tehát elbírálnak egy pályázatot, meg kell nézni, az hogyan hat a környezetére. A jövőben térségekben és városi körzetekben kell gondolkodni, ha tartós munkahelyeket szeretnénk teremteni.

Olvasóink írták

  • 2. pala1964 2013. október 03. 12:48
    „még mindig kevesen dolgoznak - vagy inkább még mindig kevés a (versenypiaci, azaz valós, a magán- és vállalati szektor által teremtett, nem az állam atyuska által újabban kreált) munkahely... netán még mindig kevés a bejelentett foglalkoztatás (szemben a fekete- ill. szürke munkáltatással)”
  • 1. rózsakert 2013. október 02. 20:53
    „micsoda----10% alatt a munkanélküliség.....RONDA VÖRÖS ÁMOKFUTÓK--NEM OLVASNAK NARANCSOS BETŰKET ??!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A leltározás szabályai

A leltár fogalmát a számviteli törvény nem tartalmazza, sőt, nem is magáról a leltárról, hanem csak a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik. Tovább olvasom