Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Meghalt a szűcsszakma

Szeged - Nem varratnak szőrmebundát az emberek, ezért lehúzhatják a rolót a szűcsök. Akik a rövid ideig tartó hideg telet mégis bundában szeretnék kihúzni, azt nem a mesterektől, hanem turkálóból, vagy olcsón, külföldről szerzik be. A szűcs-, szőrme- és bőrkonfekcionáló képzés még a 90-es években megszűnt a megyében.
– Már az apám és a nagyapám is szűcs volt, ezért tanultam ki én is a szakmát, de abba fogom hagyni, mivel nem lehet belőle megélni – mondta egy szegedi szűcs, aki név nélkül nyilatkozott lapunknak. – A szűcsöknél már 10 évvel ezelőtt elkezdődött a válság, az embereknek pedig azóta sincs pénze arra, hogy méretre bundát varrassanak. Az első a rezsi, a második az élelmiszer, a meleg kabát a sor végére kerül. Egy darabig még megéltem a javításokból: az utóbbi időkben viszont már olyan kabátokat hoztak be átalakítani, kipofozni, tisztítani, amiket a kutyám alá se raknék be, egyik-másik a kezem között mállott szét.

– A szűcsszakmának nem ez a fénykora – mondta egy másik, szintén neve elhallgatását kérő mester –, mivel csórók vagyunk. Azzal, hogy a turkálókban 25 ezerért nercbundát lehet találni, 5 ezerért bőrkabátot, a kínaiaktól pedig hasonló árakon újat vásárolhatnak az emberek, vége lett az iparnak. De már a klasszikus szűcsök se maguk varrják a kabátokat, hanem készen hozzák be, a magyar kézműipar képtelen versenyezni az olcsó importtal.

A szegedi szűcsök ma már inkább csak kereskednek, vagy javítással foglalkoznak. Fotó: Frank Yvette
A szegedi szűcsök ma már inkább csak kereskednek, vagy javítással foglalkoznak. Fotó: Frank Yvette

Kovács Zoltán a szűcsszakmát tanulta ki a 70-es évek végén, még a régi Szegedi Ruházati Szövetkezetben is dolgozott. 15 évig élt a szakmájából, majd megérezte, hogy váltani kell: egy vállalatnál, új szakmában helyezkedett el. 44 évesen kezdett el tanulni, elvégezte a szociális munkás szakot az egyetemen, jelenleg a kübekházi idősotthon vezetője.

– A szűcsipar eltűnt, nem tud versenyezni az olcsó importtal – magyarázta, mi az oka a jelenlegi helyzetnek.

– Míg nálunk kézzel varrják a bundát a mesterek, ahogy azt kell is, a görögöknél, törököknél üzemekben készül a szőrmekabát. Magyarországon egy nercbundához csak az alapanyag 500 ezer forint és 150 ezer a munkadíj, a déli országokban a kész bunda kerül a hazai ár felébe, harmadába. Számolja ki, mekkora forgótőkére van szükség ahhoz, hogy valaki alapanyaggal vagy vállfákon lógó kész bundákkal szerelkezzen fel, és tudjon mit mutatni az ügyfeleknek! A múltkor a színházban megszámoltam, hányan voltak bundában: ha az összeset én varrom, akkor is csak egy évre elegendő munkám lenne.

Mindössze 5 olyan szegedi címet, üzletet találtam az interneten, amelynek az elnevezése arra utalt, hogy közük van a szűcsszakmához. Felhívtam a tulajdonosokat, hogy megkérdezzem, mi lesz velük és a szakmájukkal: egyikük betegségre hivatkozott, nem kívánt nyilatkozni, a többiek tele voltak panasszal. Kiderült, jelenleg inkább már csak kereskednek, vagy kizárólag javítással foglalkoznak. Állítólag javításra „lenne igény", de amikor az emberek meghallják, mibe kerül, még ezt a megrendelést is lemondják.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maradt 314 forint alatt az euró

Az eurót kora reggel 313,71 forinton jegyezték, délután 312,19 forinton, este 311,68 forinton. Tovább olvasom