Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Mennyit lehet keresni ünnepnapokon?

A munka ünnepéhez kapcsolódó témát vett elő egy szegedi könyvelőiroda, s azt szeretné bemutatni, hogy mennyit lehet keresni egy–egy vasárnapi, vagy ünnepnapi „munkás" nappal.

Tévedés azt hinni, hogy mindenki, aki ünnepnap dolgozik, többet is keres ezeken a napokon. Amennyiben a vasárnapi munkavégzés az adott munkakör sajátossága, nem jogosult a munkavállaló pótlékra. Természetesen a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben a dolgozó számára kedvezőbb irányba is elmozdulhatnak a felek.

Az Mt. meghatározza, milyen esetekben rendelhető el vasárnaponként rendes munkaidő, például:

- a rendeltetése folytán vasárnaponként is működő szolgáltatónál
- idényjellegű munkahelyeken (az a munkakör idényjellegű, amely az év egy adott időszakához köthető, mint például a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, a fesztiválszezon)
- a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenységeknél
- külföldön történő munkavégzésnél

Az új Mt. életbe lépése előtt a három vagy több műszakban dolgozók kaphattak vasárnapi munka után pótlékot, jelenleg minden többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónál adott ez a lehetőség. Kaphatnak emellett még a készenléti munkakörben foglalkoztatottak, a kereskedelmi tevékenységet, és a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végző munkavállalók. Korábban a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak sem kaphattak bérpótlékot, csak ha a pihenőnap kiadását a munkaidőkeretben összevontan oldották meg.

Több műszakos tevékenység azon munkáltatóknál van, ahol eléri a 80 órát a munkáltató tevékenysége, vagyis a munkavállalók heti 80 órán keresztül dolgoznak. Készenlétinek nevezhető a munkakör, ha a rendes munkaidő legalább harmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére a dolgozó vagy ha a munkavégzés az általánosnál alacsonyabb igénybevétellel jár a munkavállaló számára.

A pótlék mértéke 50%, de ettől eltérhetnek a felek, a kollektív szerződésben a dolgozó előnyére és hátrányára is, -ám a munkaszerződésben csak az előnyére.

Más a helyzet a pótlékot illetően munkaszüneti napokon, ilyenkor ugyanis 100% bérpótlék illeti meg a dolgozót. Munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., húsvét- és pünkösdhétfő, május 1., augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26.  Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, akkor a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni, valamint ez igaz húsvét- és pünkösdvasárnap is.

A cikk az EU-TAX Könyvelőiroda segítségével készült.

Olvasóink írták

  • 2. JungHeinrich 2013. május 06. 07:05
    „Na jah, csatlakoznek az elottem szolohoz. Tessek nyelveket tanulni,az anyanyelven kivul meg kettot persze folyekonyan a nyelvvizsga nem sokat er :-) Folyamatos mondhatni egy eleten at tarto szakmai kepzesekkel ez is lehet a valsag tulelesenek ellenszere O_o Cemet muttik :-)”
  • 1. _csutak_ 2013. május 05. 17:55
    „Lenézzük és szidalmazzuk a multikat, pedig tanulhatnánk tőlük!
    Körösztfiam végzett az egyetemen, nyelvszakos tanárként.
    Beadott egy svájci céghez call centeres beosztásra pályázatot és a macska rúgja meg, hát nem felvették?
    Még az hagyján, hogy felvették, de a fizetése valami rettenetes lett, nettó 320.000 Ft. ...!
    Igaz ezért több nyelven kell tudnia és az ügyfelekkel szót értenie.
    Az a kizsákmányoló burzsuj pedig nem átall szombatra dupla, vasárnapra és ünnepnapra pedig háromszoros bért fizetni!
    Szóval tessenek csak nyugodtan szidni a kizsákmányoló multikat akik hazánkból élnek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két Csongrád megyei gazdag az első 100-ban

Varga Mihály az ország 44., Magyar József a 84. leggazdagabb embere 2013-ban a Napi Gazdaság szerint. Tovább olvasom