Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Miben más a KIVA szerinti könyvelés?

A KIVA szerint adózó vállalkozásnak kettős könyvvitelt kell vezetnie és beszámolókészítési kötelezettsége van. Újdonság más adózási formákhoz képest, hogy a KIVA alapját le kell tudni vezetni a könyvelésből. Nem elegendő a kimenő és bejövő számlák könyvelése, de a bank- és pénzforgalom teljes körű könyvelése is szükséges. Egy szegedi könyvelőiroda összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

EVA-ról történő áttérés esetén visszakerül a Számviteli törvény (Sztv.) hatálya alá a vállalkozás, és a trv. által meghatározott nyitómérleget kell készíteni, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetnie kell. Ha EVA-sként is kettős könyvvitelt vezetett a vállalkozás, akkor beszámolót kell készítenie az áttéréskor, amit normál menet szerint letétbe helyez, közzétesz, különös számviteli feladat az áttérés miatt nincs. Mindez a társasági adó alanyaként kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében is igaz.

A bevételek, költségek, ráfordítások, eszközbeszerzések elszámolása KIVA-s vállalkozásnál is úgy történik, mint más kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál. Annak ellenére, hogy az elszámolt értékcsökkenési leírás nem befolyásolja a KIVA alapját, ugyanúgy el kell számolni a tárgyi eszközök és immateriális javak után az értékcsökkenést.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény számítása a pénzeszközök értékéből indul ki, ezért fontos az, hogy a bank- és pénztárforgalom is teljes körűen könyvelve legyen. A pénzeszközök közé a pénztár, a bankbetétek, az elektronikus pénz és a csekk is beletartozik.

Mivel havi v. negyedéves adóelőleget kell fizetni az adózóknak, ezért már a KIVA-s időszak indulásakor alá kell támasztania az adóalap megállapítását. Az adóelőleg megállapítása havi bevallóknál nehézkesebb, hisz nem készül el az előző évi beszámoló az adóelőleg megállapításának határidejéig, csak főkönyvi kivonat áll rendelkezésre, amiből meg tudják állapítani a pénzforgalmi szemléletű eredmény változását.

Lényeges adóalap-korrekciós tételek áttéréskor:

Figyelmen kívül kell hagyni azokat a bevételeket, kiadásokat, amelyeket a tárgyévet megelőző év eredményének kiszámításához bevételként vagy ráfordításként már figyelembe vettek, valamint ha a megelőző évben még nem tartozott a Számviteli tv. hatálya alá a vállalkozás, akkor a megelőző évre vonatkozóan teljesített kiadást, vagy elszámolt bevételt sem kell a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásánál figyelembe venni. Figyelembe kell venni azonban adóalap-csökkentő tételként az olyan már a korábbi évben teljesített kifizetéseket, amelyek a KIVA-alanyiság időszakára vonatkoznak és még nem lettek az előző évben költségként, ráfordításként elszámolva.

Jelentős adóalap-korrekciót jelenthet, ha a nyitó adatokban jelentős vevő-, szállítóállomány kerül kimutatásra. Ugyanis ha KIVA szerint kezd adózni a vállalkozás, akkor ezen követeléseknek, tartozásoknak a 2013 évi pénzügyi rendezését adóalap-korrekciós tételként kell szerepeltetni. Ehhez a befogadott és kiállított számlákat a teljesítés időpontja szerint célszerű rendezni, vagy a pénzforgalmi oldalon tételesen kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket. A tételes könyveléshez érdemes megbontani a pénztár és a bankszámla főkönyvi számlákat alszámlákra, és így külön alszámlán vezetni az előző évi és a tárgyévi forgalmat.

A cikk az EU-TAX Könyvelőiroda segítségével készült.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megindulhat a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból

A Gyorsulási Irányadó (gyia) 0,21 százalékos növekedést mutat áprilisban az előző hónaphoz képest,… Tovább olvasom