Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Miért nem vagyunk jól szervezettek?

Ha megvizsgáljuk a magyarországi cégeket, nagyon kevés példát láthatunk valóban jól szervezett csapatokra. Két jellemző hiba a „szervezetlenség", illetve a szervezés „túlbonyolítása".

Ha egy cég jól meg van szervezve, akkor gyorsan és pontosan áramlanak az információk, számlák, áruk, anyagok, szerződések, ajánlatok, stb. a munkatársak között. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit kell letennie az asztalra, és mérhetők is a teljesítmények.

Ezzel szemben, nap, mint nap találkozhatunk olyan cégekkel, ahol szinte mindenki mindent csinál, nem mindig tudni, hogy mi kihez tartozik, vagy kinek a dolga egy adott feladat elvégzése. Egy ilyen cég vezetője még gondolni sem mer arra, hogy hogymennének a dolgok nélküle.
Óriási tartalékok vannak a cégekben, ami szervezetfejlesztéssel kiaknázható.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások tevékenységeiben, folyamataiban kb. 66% a felesleges munka. Még egy átlagosan megszervezett cégnél is 30-40%-nyi olyan pluszmunkát, felesleges munkát találhatunk, ami elkerülhető szervezéssel.

Amikor egy cégvezető szabadidejében is csak a munkaára tud gondolni, miután ledolgozott nap 10-14 órát, és úgy érzi, hogy szinte mindenért neki kell felelősséget vállalni, vagy túl sok probléma kerül az asztalára, akkor azokkal a tünetekkel találkozunk, amelyek a szervezéssel orvosolhatók.

A másik véglet a szervezés túlbonyolítása. Többször dolgoztam együtt szervezetfejlesztés kapcsán olyan cégvezetőkkel, akik valaha az egyetemen tanultak szervezést. Rendszeresen az a reakció részükről, hogy „nem gondoltam volna, hogy ez ilyen egyszerű is tud lenni". A rengeteg elméletszagú szervezési modell és a legkülönbözőbb forrásból összeszedett szervezési szabályok gyakran csak zűrzavart okoznak az ember fejében, ahelyett, hogy kialakulna a szervezési szakértelem.

A szervezés igenis egyszerű, csak be kell tartani az alapvető szabályait és elkerülni a jellemző buktatókat.

A szervezetek egyik buktatója a nem jól meghatározott alá- és fölérendeltségi viszony, az értelmezhetetlen szervezési rendszerek. Ha nem jól határozzuk meg, hogy ki kinek tartozik elszámolással, és ki kinek adhat utasításokat, akkor mi magunk ültetjük el a káosz magvait a szervezetünkben. Amennyiben úgy döntünk, hogy mi magunk egyszemélyű vezetőként adhatunk ki csak utasítást, és mindenki nekünk tartozik elszámolással, akkor hamarosan úgy fogjuk érezni magunkat, mint a szélkakas egy heves viharban.

Van-e olyan rendszer, amellyel lehet tehermentesíteni az ügyvezetőt, és mégis képes termelést elérni? Létezik ilyen. Határozzuk meg, ahhoz, hogy elérjük a célunkat, milyen funkciók vannak és ezek hogyan állnak láncban egymás után. Mint egy gépsornál. Ezután döntsük el, hogy kihez milyen feladat rendelhető és máris közelebb vagyunk a megoldáshoz, mint ha ötletszerűen veszünk fel új embereket felmerülő igények alapján. Vajon leírtuk már, hogy hogyan állnak össze a cégben elvégzendő feladatok egymás után, hogy végül kiadják, amit mi a piac számára szeretnénk nyújtani? Még nem? Akkor itt az ideje!

Jó munkát!

Comline, Nagy Béla

Olvasóink írták

  • 1. x 2013. május 02. 12:49
    „http://www.comline.hu/ - hol a nagy X a cikk mellett, vagy csak én nem látom?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alig változott a forintárfolyam: 296 körül az euró

A péntek esti 296,14 forinttal szemben hétfő reggel hét órakor az eurót 296,26 forinton, tíz óra… Tovább olvasom