Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 14°C | 24°C Még több cikk.

Nehéz a szegények kosara

Szeged - Miért van az, hogy az alacsony jövedelműek úgy érzik, folyton emelkedik az élelmiszerek ára? A KSH szerint ugyanazok a cikkek jobban lehúzzák a szegények kosarát, mint a tehetősebbekét.
– Engem nem érint a benzináremelés, nem kell figyelnem, hogy erősödik-e a forint vagy gyengül. Nem utalok pénzt folyószámláról, nem ebédelek étteremben, nem utazok sehová se – mondta a kisbolt előtt álldogáló, és mindenkivel szóba elegyedő férfi. – Nekem van a legnyugodtabb életem: a nyugdíjat hozza a postás, a testvéremnél lakom egy sufniban, a ruházkodásomat megoldja a család.

Megkérdeztem, mire költi a pénzét. Azt válaszolta: ennivalóra, cigarettára és kannás borra. Télen meg tudja venni a tűzifát, más kiadása nincs.
A férfi bizonyára nagyot nézett volna, ha elmondom: a statisztika szerint az ő „háztartásában" volt a legmagasabb infláció.

A kis fizetésből jóval nagyobb teher ugyanazt a tartós tejet, étolajat, kenyeret, cukrot, rizst, üdítőt megvásárolni. Fotó: Schmidt Andrea
A kis fizetésből jóval nagyobb teher ugyanazt a tartós tejet, étolajat, kenyeret, cukrot, rizst, üdítőt megvásárolni.
Fotó: Schmidt Andrea

A KSH ugyanis nemcsak alapinflációs mutatót számol ki, hanem külön inflációval kalkulál az alacsony, a közepes, a magas jövedelmű, a nyugdíjas, valamint a 3 gyermekes családoknál is. Ez azért van, mert mindegyik társadalmi csoportnak eltérő a fogyasztási szerkezete: ebből adódik, hogy a szinte csak élelmiszerre költő emberek folyton úgy érzik, nem jönnek ki a pénzükből.

8-szoros különbség

A 2012-es adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó nettó átlagjövedelem havi 83 ezer forint volt. A népesség legalsó jövedelmi tizedében ez nem érte el a havi 25 ezer forintot, míg a legnagyobb keresetűeknél 8-szor többre, közel 200 ezer forintra rúgott.
A KSH honlapjáról megtudtuk: a fogyasztói kosárban ugyanazok az élelmiszerek, ugyanazok a „mérési pontok", valamint szolgáltatások szerepelnek, ám ezeket a szakemberek másképp „súlyozzák". Az alacsony jövedelműek esetében a kosárban az átlagos 24 százalékhoz képest nagyobb súllyal, 29 százalékkal szerepelnek az élelmiszerek. Ez nem azt jelenti, hogy ők költenek a legtöbbet élelmiszerre, hanem azt, hogy az összes fogyasztási kiadásukon belül arányaiban ezen cikkek beszerzésre adják ki a legtöbb pénzt.

Megnéztük: a tojás megvásárlása kétszer akkora teher a kispénzű embernek, a kenyér, az étolaj és a rizs durván háromszoros. Ugyanez fokozottan igaz a dohányárukra is, a legalacsonyabb jövedelműeknél ennek a termékkörnek 10 százalékos a súlya, ami bő 2-szerese az átlagnak, és 3-szorosa a legnagyobb jövedelműek „kosársúlyának".

A háztartási energia, főleg a tűzifa és a szén szintén nagyobb súllyal szerepel a legszegényebbek fogyasztói kosarában. Emiatt például a rezsicsökkentés – amely pont ezeket a tételeket nem érintette – alig mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt inflációt. Így jöhetett ki az, hogy 2013-ban az átlagos 1,7 százalékos infláció a legalacsonyabb jövedelműeknél 2,2 százalékos volt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Júliustól végrehajtási tilalom az irányítási jogokra

Avégrehajtási tilalom alól a GVH felmentést adhat, amennyiben a Versenytanács engedélyezi az… Tovább olvasom