Délmagyar logó

2018. 05. 28. hétfő - Emil, Csanád 16°C | 28°C Még több cikk.

Nem lesznek kiskapuk a földtörvényben?

Ángyán József parlamenti képviselő egy fórumon valótlanságokat állított az Országgyűlés által még el sem fogadott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája.
Ángyán nyitott kapukat döngetett, amikor a helyi közösségek érdekeinek védelme érdekében földbizottságok létrehozását javasolta, hiszen erre egyértelműen utal a törvényjavaslat szövege, csakúgy, mint a fiatal gazdálkodóknak a földszerzésre vonatkozó előnybe részesítésére Állítja az agrártárca.

A képviselő kifogásolta a kényszerhasznosítás jogintézményét, pedig ez más EU-s országokban is létezik, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint szigorúan törvényi alapokon nyugszik. Óriásbirtokok kialakulásával fenyegető állítása meghaladottá válik a törvényjavaslat tervezett módosítása alapján. Ez egyértelművé teszi, hogy a kényszerhasznosítás során a gazdálkodóhoz került föld beleszámít a birtokmaximumba.

A VM szerint a kényszerhasznosításba vétel minden esetben a föld tulajdonosa, illetve használója által elkövetett jogsértés, legtöbbször az általa vállalt kötelezettségek megszegéséhez kötődik. Ezeket a törvény tételesen fel fogja sorolni. A kényszerhasznosításba vételt megelőzi a jogsértést elkövető földtulajdonos felszólítása, majd utána pénzbírságot szabnak ki. A pénzbírság összege eleve kizár minden mögöttes szándékot, így a földnek a kényszerhasznosítás leplébe burkolt szabad, mérték nélküli átjátszását.

A föld kényszerhasznosítása szankció jellegű, végső eszköz. Senki nem juthat önkényesen földhöz kényszerhasznosítás címén – áll a közleményben. Az eredeti tulajdonostól elvont föld más gazdálkodó részére történő kiutalása időleges, nem jelent tulajdonosváltást.
Ángyán József kifogásolta, hogy társas gazdaságok maximális 1200 hektárjába nem számít bele a saját tagjaitól bérelt föld. Az agrártárca szerint kevés az esély a birtokméret ilyen formában történő korlátlan növelésére. Valószínűtlen, hogy az adott társaság nagy számban be tud vonni 20 kilométeres körzeten belül földterülettel rendelkező tagokat. Másrészt méltánytalan lenne, ha ez a földtulajdon beszámítana a törvényjavaslat által engedélyezni kívánt birtokmaximumba. A képviselő által óhajként kifejezett 3 éves helyben lakás kötelezettségét pedig az előbérleti és elővásárlási jogosultság kitétele magába foglalja.

A birtokmaximumnál állategységenként figyelembe vehető 2 hektáros kedvezménnyel összefüggésben a VM azt írja: ezzel az intézkedéssel a mezőgazdaság szerkezeti aránytalanságán kívánunk módosítani. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékén belül az állattenyésztés részaránya már a 40 százalékot sem éri el. (A 2011. évi pontos érték 33 százalék. A miénknél jóval magasabb hozzáadott értékkel jellemezhető holland növénytermesztés mellett ez az arány 70:30 százalék az állattenyésztés javára.)

Az említett kedvezmény nem jelenti automatikusan az 1200 hektáros birtokmaximum túllépését – közölte a VM. Az ugyanis csak akkor valósul meg, ha az állategység × 2 hektár szorzata azt eredményezi.
Végezetül felhívják a képviselő, valamint a törvényjavaslat iránt érdeklődő valamennyi érintett figyelmét arra a körülményre, hogy a magyar mezőgazdaság vállalati rendszere az Európai Unión belül a legösszetettebb és legsokszínűbb. Ezt a körülményt az Ángyán József által kifogásolt törvényjavaslatnál, valamint a parlamenti vita előtt álló üzemszabályozási törvénynél is szükségszerűen figyelembe kell venni. Mindezek tehát nem kiskapukat nyitnak, hanem a valós viszonyokhoz alkalmazkodnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elemzők szerint megszűnhet ellenünk a deficiteljárás

A magyar kormány növekedési várakozásai azonban valószínűleg derűlátónak bizonyulnak - jósolták… Tovább olvasom