Szeged - delmagyar.hu

A monetáris tanács megítélése szerint a változékony kockázati környezet és a kijelölt 3 százalékos célt hosszabb ideig meghaladó fogyasztói infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol. A tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon - olvasható a kamatdöntéshez fűzött közleményében.

Simor: a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntő ülést követő keddi tájékoztatón. Az MNB elnöke elmondta: a Széll Kálmán Tervben kettős hatás érvényesül: az adóemelés részben "tradicionális, részben a tőkét adóztatja", másrészt a keresletet szűkíti. Ha e két hatás nem egyenlő mértékű, akkor bizonytalanabbá válik, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy változhat-e a jegybanktörvényt módosító javaslat a június 4-ei végszavazásig, vagy utána, Simor András kifejtette: mivel az EU/IMF-konzultáció - az Európai Központi Bank bevonásával - folyik e témában, nem ildomos erről nyilatkozni. Arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy az EKB, minden egyes törvényjavaslat módosítás előtt publikálja a véleményét a törvénymódosításról, ezt megtette most is - folytatta az elnök. Ebből világosan kiderül, hogy az EKB véleményének egyes részeit a kormány nem vette figyelembe, s talán ebből mindenki kialakíthatja álláspontját, hogy ez mennyiben befolyásolja a hiteltárgyalásokat - tette hozzá. Az MTI kérdésére az MNB elnöke kifejtette: Magyarország viszonya az Európai Unióval kettős: egyrészt tagállam, így köteles betartani az EU alapszerződésében foglaltakat, másrészt hitelkérelmező. AZ EU pedig, mint hitelező megfogalmazhat olyan feltételeket a hitelfelvevőnek, amelyek nem az EU alapszerződéséből fakadnak hanem abból, hogy a hitelező így látja biztosítottnak a hitel visszafizetését. Simor András hozzátette azt is, hogy az IMF esetében is erről van szó. Egy másik kérdésre azt hangsúlyozta, hogy a lejáró adósság finanszírozása biztosított, mivel többek között a kormány rendelkezik az MNB-nél lévő devizabetéttel, valamint jelentős összeg van a kincstári egységes számlán is. Megjegyezte azonban azt is, hogy az EU/IMF-megállapodás csúszása kihat a finanszírozási költségre. "Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1200-1500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF-megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez, az adósság hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz" - becsülte meg Simor András.

A tanács prognózisa szerint az adóváltozások és a költségsokkok miatt a gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac ellenére az infláció tartósan magasan alakulhat a következő negyedévekben. Ugyanakkor a gazdaság növekedési kilátásai rövid távon kedvezőtlenek. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg.

A javuló ország-specifikus és romló globális tényezők eredőjeként Magyarország kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban volatilis volt. A befektetők által elvárt hozamszintek továbbra is magasak. Egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emiatt a monetáris tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb szülessen megegyezés.

A költségvetési hiánycél tartása elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy javuljon az ország kockázati megítélése. A magyar gazdaság egyik alapvető kihívása az államadósság fenntartható finanszírozása, ami nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete - olvasható a kamatdöntő ülésről kiadott közleményben.

Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, a 2011 második felétől bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben emelik az inflációt. A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében bejelentett intézkedések közvetlenül emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik a keresletet és korlátozzák a másodkörös inflációs hatások kialakulását. A tartósan cél feletti infláció miatt azonban nem zárható ki a másodkörös hatások megjelenése, ezért a monetáris politikának kitüntetett figyelemmel kell kísérnie az inflációs alapfolyamatok és a bérezés alakulását - hangsúlyozza az ülésről kiadott közlemény.

Az előző, április 24-i kamatdöntő ülésen a monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

A májusi kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. június 13-án 14 órakor jelenik meg.

Elemzők: az alapkamat tartásával nem okozott meglepetést az MNB

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem okozott meglepetést azzal, hogy nem változtatott a jegybanki alapkamat szintjén.

"Nagy meglepetést nem okozott az MNB, amikor a kamatok tartásáról döntött. A Magyarország, valamint az EU és az IMF közti tárgyalások lehetséges elindulásáról szóló hírek ugyan jelentős mértékű hirtelen hozamesést, a forint erősödését, valamint a CDS-árak csökkenését okozták egy hónappal ezelőtt, de annak a pozitív hangulatnak nem volt folytatása" - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-nek.

Kifejtette: a forint árfolyama és a CDS szintje nagyjából ott van, mint akkor volt, a hosszú lejáratú államkötvényhozamok pedig az esés felét vissza is adták. Az eurózónában ismét "feszült a tőkepiaci hangulat", a görög és a spanyol bankszektorból megindult tőkekimenekítés a közös valuta jövőjét veszélyeztetik. A spanyol bankrendszerből előkerülő újabb és újabb csontvázak arról tanúskodnak, hogy még mindig nem tudni pontosan, mekkora pénzügyi áldozatvállalást követelnek a periféria országai a stabil központi országoktól ahhoz, hogy pénzügyi rendszereik kártyavárként ne omoljanak össze - tette hozzá a befektetési igazgató.

Elmondta: bár az MNB monetáris tanácsa ezekre a jelekre nem figyel, de mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a feltörekvő országok gazdasági növekedése - különösen Kína esetében - érezhetően csökken, ami várhatóan visszaveti majd a magyar államkötvény iránti befektetői étvágyat is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyre mélyülő belföldi recesszió ellenére az infláció makacsul a cél felett marad, ami önmagában nem indokolja a kamatok vágását - különösen úgy, hogy az euró/forint árfolyam ismét a régi csúcsok felé kúszik.

Duronelly Péter hangsúlyozta: "Ennek okán nem gondoljuk, hogy az ősz előtt kamatvágásra kerülhet sor, sőt, a nemzetközi hangulat további romlása esetén kamatemelést sem tartunk kizártnak".

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője szerint a piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően az MNB 7 százalékon tartotta az alapkamatot.

Kifejtette: miközben a reálgazdasági folyamatok (a GDP, a fogyasztás, a beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hetekben fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre. A hazai gazdaság sérülékenységét jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek.

Kiemelte: a legújabb adótervek pedig nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön – noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön.

Hozzáfűzte: az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkentheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ehhez az is szükséges, hogy a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa.

Elmondta: Az idei év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számít, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet. Az európai adósságválság eszkalálódása, illetve annak következtében a forint esetleges drámai gyengülése viszont kamatemeléshez is vezethet, Hozzátette: alapforgatókönyvük szerint Görögország nem válik ki az eurózónából, így az európai adósságválság folyamatai ellenőrzés alatt tarthatóak.