Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Orbán: cél, hogy a gazdasági növekedés kétszerese legyen a német bővülésnek

Parragh László szerint a magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható, de a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni.
Parragh László: a magyar gazdaság növekedése fenntartható

A magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán Budapesten, a kamara Gazdasági évnyitó rendezvényén, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Hozzátette: a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni, illetve gazdasági szempontból hatékonnyá tenni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Elemi érdek a gazdasági visszarendeződés megakadályozása - jelentette ki Parragh László
.
Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDP-jének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására.

Parragh László a gazdasági folyamatokat elemezve elmondta, hogy a német gazdaság és a magyar gazdaság 2008 szeptemberben egyaránt visszaesett, majd 2012-ben változás történt, a magyar gazdaság bővülése meghaladta a németét. Hozzátette, a most következő második és harmadik negyedévben a magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is magasabb lesz a németénél.

A kamara elnöke szerint ebben a többi között benne van a gazdaságpolitikai irányváltás okozta transzformációs veszteség, amely rövid távon növekedésellenes ugyan, de hosszabb távon stabilabb bővülést eredményez, illetve a strukturális reformok korábbi elmaradása, valamint a rendszerváltás óta elkövetett gazdaságpolitikai hibák sorozata is.

Parragh László kitért arra, hogy a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést hozott a szolgáltatók és a lakosság között, ennek eredményeként csökkent a lakosság eladósodottsága, nőttek a megtakarítások. Elmondta, 2013-ban 1100 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása, a hitelállomány 400 milliárd forinttal csökkent.

Parragh László kifejtette, összehasonlították a versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a versenyszektorban a visegrádi 4-ek energiaáraival: 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára 39 százalékkal, a magyar ipari gáz ára egyharmaddal volt magasabb a térségben, ezzel szemben 2010 és 2013 között már a magyar ipari áram átlagosan 4,3 százalékkal, az ipari gáz ára 3,3 százalékkal alatta marad a térség árainak.

A gazdasági évnyitón Parragh László felolvasta a miniszterelnöknek és a kamara elnökének közös nyilatkozatát, amelyet a magyar gazdaság dinamizálása, a munkaalapú társadalom továbblépése céljából tettek.

Ebben megállapították, hogy az eddigi együttműködés eredményeként nőtt a vállalkozások külpiaci aktivitása, kialakult a duális szakképzés modellje, elkezdődött, illetve folytatódott a felnőttképzés és a felsőoktatás átalakítása, javultak a vállalkozások finanszírozási feltételei.

Az aláírók a jövőben elsősorban arra kívánnak fókuszálni, hogy az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításával a munkahelyeket megőrizzék, valamint újakat hozzanak létre.

Folytatni kell az új szerkezetű gazdaság kiépítését

Tíz pontban foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítésének folytatásához szükséges lépéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén, a Gazdasági évnyitó című fórumon.

A még Magyarország előtt álló teendők közé sorolta, hogy az államadósság finanszírozásába sokkal nagyobb arányban kell bevonni hazai forrásokat, végig kell vinni az újraiparosítást, be kell fejezni "a nemzetközi térben való helyfoglalást" - az együttműködés kialakítását Törökországgal és Indiával -, és meg kell változtatni a bankszektor "tabukérdésnek" számító tulajdonviszonyait. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie.

Emellett a mezőgazdaságban meg kell valósítani a birtokszerkezet átalakítását, hogy a kis-, valamint középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen - folytatta Orbán Viktor a kamarai tagok előtt.

A feladatok közé sorolta, hogy az állami egyetemek közreműködésével innovációs központok épüljenek ki, a munkát terhelő adók tovább csökkenjenek, a hangsúly a fogyasztási típusú adókra helyeződjön, és a népességfogyás miatt a demográfiai szempontok is jelenjenek meg a gazdasági döntésekben.

Szorgalmazta továbbá a minél olcsóbb energiaárakat és a teljes foglalkoztatottság elérését, ami szavai szerint maximum 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent, mert a 9-10 százalékos szint folyamatos veszélyt jelent.

Az energiaárakról szólva megismételte: kormánya arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában. A cél az, hogy "mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban.

Az iparpolitikával kapcsolatban újból kijelentette, hogy ha kormánya folytathatja politikáját, 2018-ra elérhető, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb. Ez az új szerkezetű magyar gazdaság egyik fő eleme - fogalmazott -, és ezzel Magyarország lehet a legiparosodottabb ország Európában.

Mindemellett Orbán Viktor azt is célul tűzte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek, mert "ez benne van a magyar gazdaságban".

Szavai szerint a jelenlegi kormánytöbbség választási programja egy szóban összefoglalható: "folytatjuk", szerényebben szólva: "folytatni szeretnénk" az elmúlt négy évben elkezdett politikát.

A miniszterelnök nyomatékosította, hogy a kétharmados többséget tartja Magyarország elmúlt évekbeli legnagyobb nemzetközi versenyelőnyének, ugyanis ez tette lehetővé a politikai stabilitást, az erős politikai vezetés megőrzését, amely nélkül nem lehetséges sikeres gazdaságpolitika. "Ha meg akarjuk őrizni a versenyelőnyünket a világgazdaságban, akkor stabilitásra, gyorsaságra lesz szükség", különösen az új szerkezetű magyar gazdaság felépítésének említett folytatásához - tette hozzá.

Csaknem egyórás beszédében kijelentette, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a saját lábára állítani Magyarországot, 2013-ban sikerült elérni, hogy külső segítség nélkül álljon a lábán a magyar gazdaság, ami azonban nem azonos az izolálódással, mert továbbra is részesei vagyunk a globális gazdaságnak. Ezzel összefüggésben jelezte, azt kell elérni, hogy a világgazdasági partnereink is érdekeltek legyenek Magyarország sikerében. E logika alapján próbál szövetséget kötni Magyarország Németországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Kínával és - bár most az ukrán válság miatt ez "kényes téma" - Oroszországgal is - sorolta, megjegyezve: könnyen lehet, hogy a Törökországgal való stratégiai együttműködés is energiaalapú lesz.

Közölte egyúttal, hogy március 30-án átadják a Magyarországot és Szlovákiát összekötő földgázvezetéket, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország történetében először olyan gáz is érkezzen az országba, amely nem Oroszországból származik.

A kormányfő ismét sürgette, hogy a saját lábán álló, exportképes magyar középvállalatok jelenlegi, körülbelül kétezres számát 12 ezerre növeljék.
Az Európai Unió és Magyarország viszonyáról azt mondta, hogy összevetve a más tagállamokkal szembeni közösségi eljárások számával, a magyar gazdaságpolitikát nem lehet renitensnek nevezni. "A nemzeti érdek képviselete nem egy magyar kurucos mentalistából", hanem az EU belső szerkezetéből, döntéshozatali rendszeréből fakad - mondta.

Orbán Viktor beszédét azzal zárta, hogy a magyar észjárást is saját lábra kell állítani, mert "senki nem járta ki az utat előttünk", vagyis meg kell találni a nemzetgazdaságnak legtöbb esélyt nyújtó saját utat. Eljárt az idő a nyugat-európai politikai tételek "blablázása" fölött - fogalmazott, kijelentve, hogy minden tekintetben meg kell újítani Magyarországot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pálinka a mostani kormányzati ciklus egyik legsikeresebb terméke

Ezt bizonyítja, hogy az Ausztriában évről-évre megrendezett nemzetközi párlatversenyen a… Tovább olvasom