Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Parragh nagyobb kamarai beleszólást ígér

Szeged - Míg a januárban elfogadott törvény egyik olvasatában teherként jelenik meg a kötelező kamarai regisztráció, a másikban a vállalkozások éppen hogy megszerezhetik a gazdaságszervezés jogosítványait. A kamara feladatokat és szót kapott a képzésben is. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gazdasági évnyitójában a legnagyobb kihívásnak a növekedés beindítását és a programok végrehajtását nevezte.
– Élénken foglalkoztatja a gazdaság szereplőit, hogy március elsejéig valamennyiüknek (a mezőgazdasági vállalkozásokat kivéve) regisztrálniuk kell a kereskedelmi és iparkamaránál, amelynek éves díja 5000 forint. Sokan kérdezik: mit akar a kamara?

– 2010-ben letettünk egy komplett kamarai törvénytervezetet, aminek az iránya a német, osztrák, francia típusú kötelező kamarai modell volt. A nálunk fejlettebb és jobban működő országokban ugyanis már rég felismerték, hogy a gazdaságszervezés feladatait a vállalkozói szféra szereplői sokkal jobban el tudják látni, mint bármelyik bürokrata valamelyik minisztériumi íróasztal mögött. A kötelező tagság ugyan nem ment át, de a kötelező vállalkozói regisztráció igen. A nyilvántartás célja egy olyan gazdasági adatbázis létrehozása és működtetése, amelyből végre kiderül, ki kicsoda a vállalkozások világában. A KSH adatai szerint Magyarországon 1 millió 630 ezer vállalkozás van, a NAV nyilvántartása szerint 820 ezren fizetnek adót. Hol van a különbség? Hiába vannak exportfejlesztési lehetőségeink, nem tudjuk megmondani, hogy kik szállítanának például Szerbiába; nem lehet normális munkaerő-piaci fejlesztésbe kezdeni, ha nem tudjuk, ki mivel foglalkozik. A nyilvántartásba vételhez szükséges adatlap letölthető, de már működik az elektronikus regisztráció is. Ami pedig az 5000 forintos éves díjat illeti, egy doboz Red Bull áráról van szó havonta.

Parragh László: A legfőbb kihívás, hogy a növekedést el tudjuk-e indítani, találunk-e hozzá eszközöket.
Parragh László: A legfőbb kihívás, hogy a növekedést el tudjuk-e indítani, találunk-e hozzá eszközöket. Fotó: Karnok Csaba


– A kamara, illetve a gazdálkodók szerepe erősödik a szakképzésben, de nagyobb szavuk lesz a felsőoktatást érintő kérdésekben is. Miről van szó pontosan?

– Sokan félreértik, nem a szakképzést, hanem a szakképzés felügyeletét kapta meg a kamara, vagyis általa maga a gazdaság. Lényege a duális, gyakorlatorientált vállalati képzési rendszer bevezetése, hogy sokkal több időt töltsenek a tanulók valóságos munkakörnyezetben, mint korábban. Ami a felsőoktatást illeti, jelen akarunk lenni az akkreditációknál. Abba nem akarunk beleszólni, hogy melyik egyetemen legyen mondjuk jogászképzés, de hogy mennyi jogász képzését támogassuk, abba igen. Magyarországon az egyetemi autonómiára hivatkozva a gazdaság eddig nem szólhatott bele a felsőoktatásba – noha ennek a rendszernek is a versenyszféra a fő finanszírozója. Óriási pénzek mentek a felsőoktatásba anélkül, hogy az egyetem tudásszínvonalát érdemben növelte volna. Mi most megpróbáljuk elérni, hogy gazdaságközeli legyen a képzés, még akkor is, ha ez többeknél sokkot okoz.

– Mit tart a legnagyobb kihívásnak és a legnagyobb veszélynek a magyar gazdaságban?

– A legfőbb kihívás, hogy a növekedést el tudjuk-e indítani, találunk-e hozzá eszközöket. Erre külső forrást nem lehet szerezni, belső tartalék nincs, így minden a teljesítmény növelésén, a munkán, a hozzáadott értéken múlik. A legnagyobb veszély pedig az, ha nem visszük végig a programokat, mint ahogy ez az elmúlt években, évtizedekben számtalanszor megtörtént. Minden a végrehajtáson múlik. És ebben nincs különbség vállalati, önkormányzati vagy kormányzati szektor között.

Olvasóink írták

  • 1. racionalitás? 2012. február 13. 13:42
    „ja és a párizsi körúton a havat el lehetne hányni......hiteles bagázs!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Imrehegyen terem az Alföld nektárja

Borházavatón jártam a minap, a Keceltől kőhajításnyira levő Imrehegyen - alföldi bor volt, van és lesz, még akkor is, ha időnként illegálisan felhasznált olaszt találnak Bács megyében. Tovább olvasom