Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Szeptemberig a felszín alatt dolgoznak

Szeged - Nobel-díjas eredmények születhetnek két évtized múlva a szegedi lézerközpontban Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási-technológiai igazgatója szerint. Az ELI a volt szovjet laktanya 100 hektáros területéből 13-at foglal el, februárban már építik.
– A területen a szó szoros értelmében vett első kapavágás már megtörtént. Tavaly megtisztították a területet az orosz csapatok által itt hagyott lőszerektől, kivágták a bozótot, kiirtották a cserjét – mondta Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási és technológiai igazgatója.

– De az építkezés csak februárban kezdődik el, miután ugyanabban a hónapban lerakják az alapkövet. Január végén hirdetik ki a közbeszerzési eljárásban nyertes kivitelezőt.

Osvay Károly az ELI belsejének látványterve előtt. Fotó: Frank Yvette
Osvay Károly az ELI belsejének látványterve előtt. Fotó: Frank Yvette

Az ELI lézerközpont 63 milliárd forintból valósul meg a 100 hektáros volt szegedi szovjet laktanyában, 13 hektáron. Az összeg 85 százaléka uniós támogatás: 20 milliárdba kerülnek előreláthatólag az épületek, másik 20 milliárdba a tudományos berendezések. A fennmaradó összeg többek között a tervezők, kutatók munkabérét fedezi.

A második Árkád-gödör

Bonyolult és komplikált alapozás kell az ELI-hez, amelyik képes arra, hogy a lézeres berendezések stabilitását, rezgésmentességét biztosítsa. Hiába kezdődik majd el februárban az építkezés, kívülről semmit sem láthatnak az emberek szeptemberig, mert a munkások a földfelszín alatt dolgoznak. Cölöpöznek, 10-15 méter mély alapot építenek, akárcsak az Árkádnál. Lesz olyan cölöp, amelyik 45 méter mélyre is lemegy: a lefektetett cölöpök teljes hossza eléri a 15 kilométert.

– A teljes projekt 4 fázisban zajlik: a két előkészítési fázis közül a második zárult le 2013 augusztusában – folytatta az igazgató. – Ez utóbbi keretében „esett meg" az első kapavágás és a terület megtisztítása. Most tartunk a harmadik fázisnál, amely egyben az első megvalósítási ütem: ez 2013 szeptemberétől 2015. június 30-áig tart, majd az utolsó, a második megvalósítási szakasz következik, amelyik 2017 végén zárul. Az első két megvalósítási ütemben készülnek el az épületek, érkeznek meg az egyedi, csak erre a célra összeállított kutatóberendezések.

– Az ELI-t a köznyelv lézerkutató központnak hívja, holott helyesen lézeres kutatóközpont: a különbséget az adja, hogy itt lézereket használunk fel kutatásra, nem pedig lézereket kutatunk – magyarázta Osvay Károly. – A berendezésekkel többek között az anyag-, az orvos-, a kémiai tudományokban végzünk kutatásokat, amelyek Nobel-díjas eredményeket hozhatnak az elkövetkező 15-20 évben.

150 kutató dolgozik majd az ELI-nél: ennek fele pályakezdő kutató lesz, a többiek idősebb vagy vezető kutatók, magyarok és külföldiek egyaránt.


Névjegy


Osvay Károly a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett fizikusként 1990-ben, 5 évvel később megszerezte a fizikai tudomány kandidátusa tudományos fokozatot, 2011-ben habilitált, 1996-tól egyetemi docens. 1998-tól a TeWaTi, a máig az egyetlen hazai terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszert megvalósító kutatócsoport alapítója és vezetője. 1997–2001 és 2003–2011 között tanszékvezető-helyettes, 2011–2013 között a Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronika Tanszékének megbízott vezetője volt. 8 évig dolgozott külföldi kutatóhelyeken, miközben az SZTE-n megtartotta saját kutatócsoportját. Az ELI nemzetközi konzorciumban projektmenedzseri tevékenységet folytatott. Egy francia kutatóintézet hívta hasonló pozícióba, azt utasította vissza az ELI kedvéért.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenes készpénzfelvétel - Lejárt a bejelentkezés határideje

Aki hétfőn nyilatkozott, februárban kétszer ingyenesen vehet fel készpénzt, összesen 150 ezer forintot. Tovább olvasom