Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 13°C Még több cikk.

Takarékszövetkezetek - az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez

Ezt a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordítja majd.
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására, és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja - áll a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról a parlament elé kedden benyújtott törvényjavaslatban.

Vojnits Tamás kormánybiztos a törvényjavaslatról tartott kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a jogi kereteket nem változtatja meg az új rendszer, a helyi takarékszövetkezetek úgy működnek majd, mint eddig. A cél, hogy az újjászervezett szövetkezeti hitelintézeti szektor képes legyen megfelelni az Európai Unió szigorodó tőke- és likviditási követelményeinek, és ki tudja használni a szorosabb integráció előnyeit. A kormány az újjászervezésre 100 milliárd forintot biztosít. Az átalakítással a cél az, hogy a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedését 2-3 szorosára növeljék tíz éven belül - emelte ki.

A törvényjavaslat általános indoklása szerint a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakítását a modernizálás, a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása, valamint szavatoló tőkéjük biztosítása indokolja.

A szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása során modellként a holland, az osztrák és a finn takarékszövetkezeti modell fejlődése szolgált, illetve az a szervezeti rendszer, ahova mára eljutottak.

A nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett javaslat szerint a létrejövő Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.

A jogszabálytervezet kimondja: a törvény hatályba lépésének napján létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. Az Integrációs Szervezet jogi személy, székhelye Budapest, egyúttal kötelező intézményvédelmi szervezet.

Az Integrációs Szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott egymilliárd forint, valamint a megszűnő az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (REPIVA), a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA), valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) vagyona.

Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet a szervezetnek, a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1 százalékát. A díj negyedévente fizetendő. Az MFB tagdíjat nem fizet, mivel az Integrációs Szervezet intézményvédelmi szolgáltatásait nem veszi igénybe.

Annak érdekében, hogy az Integrációs Szervezet intézményvédelmi feladatainak eleget tudjon tenni, a törvény garantálja az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értékét, amely nem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének három százalékánál. Amennyiben az Integrációs Szervezet eszközeinek évi átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Integrációs Szervezet igazgatóság dönt az Integrációs Szervezet eszközeinek a feltöltéséről.

Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel. A prudens működés megköveteli, hogy az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben tartsa. Az Integrációs Szervezet saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó, helyi adó, tranzakciós és egyéb illeték fizetésére nem köteles.

Az Integrációs Szervezet saját tőkéje nem osztható fel.

A szövetkezeti hitelintézeti működés alapja lesz a kötelező tagság elve. Ennek megfelelően szükségszerű, hogy az Integrációs Szervezet tagja legyen valamennyi szövetkezeti hitelintézet, továbbá a Takarékbank Zrt., ezért a törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a tervezett jogszabály hatálybalépésével az Integrációs Szervezet tagjává válik.

A kötelező tagság elve szerint a szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának, fenntartásának feltétele, hogy csatlakozzon az Integrációs Szervezethez. A kötelező tagság sem a magyar, sem az európai közjogi hagyományoktól nem idegen, elég példaként az ügyvédi, orvosi, végrehajtói, közjegyzői, mérnöki, a különböző köztestületekre gondolni - olvasható a javaslatban.

A törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézeteknek a kötelező tagság elve szerint tagságukat fenn kell tartaniuk az Integrációs Szervezetben. Amelyik szövetkezeti hitelintézet ezt elmulasztja, annak a működési engedélyét nem tartják fenn, illetve kiadását megtagadják.

A törvényjavaslat szerint a szövetkezeti hitelintézetnek kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy a Takarékbank Zrt. "C" sorozatú elsőbbségi részvényét átveszi, a Takarékbank Zrt. közgyűlése által meghatározott adminisztratív feltételek szerint.

Olvasóink írták

  • 1. szatyi 2013. június 25. 21:41
    „Ajjaj! Akkor ezeknek is annyi, ide sem szabad már pénzt betenni!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az MNB 4,25 százalékra csökkentette az alapkamatot

Az MNB 25 bázisponttal 4,25 százalékra csökkentette az jegybanki alapkamatot. Tovább olvasom