Délmagyar logó

2018. 05. 22. kedd - Júlia, Rita 15°C | 25°C Még több cikk.

Történelmi mélyponton: 2,7 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat

Az elemzők az eddigieknél alacsonyabb mértékű, 5-10 bázispontos enyhítésre számítottak, az MNB 15-tel csökkentette.
ÖSSZEFOGLALÓ

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a döntés után kiadott közleményében ugyanakkor kiemelte, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése után határoznak majd.

A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre.

Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak.

A forint a várakozásokat meghaladó kamatvágás bejelentése előtt erősödött: az euró árfolyama délután 14 óra előtt még 308 forinton állt, majd a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött. Délután négy órakor az eurót 310,32 forinton jegyezték, szemben a kora reggeli 308,49 forinttal.

Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.

A kamatdöntésről kiadott közlemény már az utóbbiról tanúskodhat piaci vélemények szerint: a korábbi kamatvágásokat követő monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás, a tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni.

A tanács szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig tartósan mérsékelt maradhat, az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a monetáris politika számára releváns horizont végén közelítheti meg azt.

A testület megállapította, hogy Magyarország kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott, amely mind a CDS-felárakban, mind a kötvényhozamok emelkedésében tükröződött, valamint az árfolyam volatilitása is megnőtt. Értékelésük szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az ország helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az állam és a magánszektor jelentős alkalmazkodása révén a folyó fizetési mérleg többletbe fordult, ezáltal csökkentve az ország külső eladósodottságát, és így a gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltságát.

A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

Az elemzők nagy része egyetértett abban, hogy az infláció várható alakulása lehetőséget adott a kamatcsökkentésre, mivel az infláció középtávon elmaradhat a 3 százalékos céltól, ugyanakkor a veszélyeket is megemlítették, kiemelve, hogy a forint elmúlt időszakban mutatott erőteljes volatilitása, a kockázati megítélés romlása, a piaci hozamok emelkedése azt jelezte, hogy az alacsony kamatok már nem jelentenek támaszt a forintnak. A szakértők arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg.

Korábban írtuk:

A korábbi kamatvágásokat követő monetáris tanácsi indoklásoktól eltérően a testület keddi közleményében nem szerepelt a további monetáris enyhítésre vonatkozó utalás, a tanács csak annyit írt, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni.

A monetáris tanács az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak. A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre.

A testület megállapította, hogy Magyarország kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott, amely mind a CDS-felárakban, mind a kötvényhozamok emelkedésében tükröződött, valamint az árfolyam volatilitása is megnőtt. Értékelésük szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az ország helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az állam és a magánszektor jelentős alkalmazkodása révén a folyó fizetési mérleg többletbe fordult, ezáltal csökkentve az ország külső eladósodottságát, és így a gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltságát.

A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

A tanács szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig tartósan mérsékelt maradhat, az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a monetáris politika számára releváns horizont végén közelítheti meg azt.

A következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, amely a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg. Az európai uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogramnak köszönhetően növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása - fejti ki a monetáris tanács.

Az infláció januárban tovább mérséklődött, amiben elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése játszott szerepet. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest, azonban továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, ami a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető. A konjunktúra élénkülésével a hazai reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de dezinflációs hatásúak maradnak - írja a tanács.

A nemzetközi befektetői hangulat a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassítása, és a feltörekvő gazdaságok romló kockázati megítélése következtében változékonyan alakult, számos feltörekvő piaci deviza jelentős nyomás alá került, de az euróövezetben továbbra is tartósan alacsony kamatkörnyezet várható.

A keddi ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. március 5-én 14 órakor jelenik meg.

Elemzők: 2,5 százaléknál lehet a kamatcsökkentés alja

Elemezők további monetáris enyhítést várnak az MNB-től, és arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg - vélekednek a keddi kamatdöntésről az elemzők.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak.

Horváth Ákos, az Equilor elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerősíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemző kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.

Történelmi mélyponton: 2,7 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak.

Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank.
Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.

A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkent az alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.

Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács

Ma tartja újabb kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, elemzők az eddigieknél alacsonyabb mértékű, 5-10 bázispontos további monetáris enyhítésre számítanak.

A jegybanki alapkamat szintje 2,85 százalék, kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank.

Londoni elemzők szerint várhatóan tovább lassítja a pénzügypolitika enyhítési ütemét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában. A citybeli prognózisok mindössze 0,05-0,10 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítenek, és egyes elemzői vélemények szerint az MNB ezután szünetet tart.

Az MTI által a múlt héten megkérdezett nagy londoni kereskedőházak túlnyomó többsége 10 bázispontos csökkentést vár, és bár egyes vélemények szerint a forint gyengülése véget vethet a kamatcsökkentési ciklusnak, a többség a jelenlegi árfolyamszintet még nem tartja ilyennek.

Legutóbbi budapesti tárgyalásaik alapján nagy londoni házak elemzői azt állapították meg, hogy az MNB legutóbbi stressztesztjeinek eredményei alapján a magyar jegybank "fájdalomküszöbe" valószínűleg jóval gyengébb forintárfolyamon van, mint korábban.

A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők többsége szerint is további 10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot az MNB.

A legutóbbi, január 21-i ülésen 15 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,85 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat, noha az elemzők többsége már ekkor is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra. Az ülést követően kiadott közleményében a monetáris tanács jelezte: az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése. Ezt a rövidített jegyzőkönyvben is megismételte a testület.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy bár az árstabilitás elérése a monetáris lazítás irányába mutat, a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását bizonytalanság övezi, amit az elmúlt időszak feltörekvő piaci turbulenciái is tükröznek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: csak az innovatív politika lehet sikeres a jövőben

Orbán Viktor azt is mondta, hogy a magyar gazdaság makroszinten stabilan áll a lábán, ez "egy javuló… Tovább olvasom