Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Történelmi mélyponton, 5 százalékon az alapkamat

A monetáris tanács 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A forint árfolyama alig reagált.

Elemzők: kedvezően hatott a kamatdöntés a piacra, az OTP nagyot erősödött

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 137,94 pontos, 0,77 százalékos emelkedéssel, 18 030,59 ponton zárt kedden.

A részvénypiac forgalma 8,1 milliárd forint volt, a vezető részvények árfolyama vegyesen változott az előző napi záráshoz képest.
Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. elemzője az MTI-nek kifejtette: a kedvezőnek mondható nemzetközi hangulatban a BUX is erősödni tudott, és felülteljesítette a nyugat-európai piacokat.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntése kapcsán elmondta: a befektetők féltek egy nagyobb csökkentéstől, a 25 bázispontos vágás után megnyugodott a piac. Az is kedvezően hatott, hogy a monetáris tanács állásfoglalásában kifejtette, hogy további kamatcsökkentés akkor lehet, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.

Nagy András hozzáfűzte: a BÉT-en az OTP teljesített a legjobban annak ellenére is, hogy Európában nem a bankpapírok voltak a legjobbak.
Német Sándor, a Buda-Cash üzletkötője kifejtette, hogy az OTP és a BÉT is korrigálta kedden korábbi esését, és megnyugodott a piac az MNB kamatdöntése után.

A Mol 50 forinttal, 0,31 százalékkal 16 300 forintra erősödött, 1,4 milliárd forintos forgalomban.

Az OTP-részvények ára 95 forinttal, 2,16 százalékkal 4500 forintra nőtt, forgalmuk 4,4 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom árfolyama 1 forinttal, 0,24 százalékkal 408 forintra csökkent, forgalma 839,9 millió forint volt.

A Richter-papírok árfolyama 60 forinttal, 0,18 százalékkal 33 350 forintra esett, a részvények forgalma 983,4 millió forintot ért el.

A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 164,8 millió forintos forgalom mellett 35 forinttal, 0,19 százalékkal 18 565 forintra gyengült.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 987,37 ponton zárt kedden, ez 4,47 pontos, 0,45 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva.

Londoni elemzők: a forint tarthatta vissza az MNB-t a nagyobb csökkentéstől

Londoni elemzői vélemények szerint valószínűleg csak a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok tartották vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől a keddi kamatdöntő ülésen.

A citybeli értékelésekben ugyanakkor az az egyöntetű vélemény is helyet kapott, hogy a monetáris tanács közleménye a vártnál jóval óvatosabb hangvételű volt, és ez a további enyhítések fokozatos ütemének fenntartására vall.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi negyed százalékpontos kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az "új kinézetű" monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése.

Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról, tartva a "piaci visszacsapás veszélyétől".
A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte: a dél-afrikai rand mellett az idén eddig a forint a legrosszabbul teljesítő valuta a felzárkózó térség egészén belül.

Shearing kiemelte a monetáris tanácsi közleményből azt a mondatot, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása óvatos pénzügy-politikai megközelítést tesz szükségessé.

A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint ugyanakkor ezt az óvatossági kényszert részben Magyarország saját maga okozta. A szakértő szerint ugyanis bármekkora a kísértés a globális tényezők - vagyis Ciprus - felelőssé tételére a legutóbbi forinteladási hullámért, a forintgyengülést valójában Magyarország-specifikus aggályok magyarázzák.

Shearing szerint ez egyértelműen látszik abból, hogy megszakadt a kapcsolat a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index és a forintárfolyam mozgása között.
A cég vezető szakértőjének keddi elemzéséhez fűzött grafikus kimutatásban látszik, hogy az euró forintárfolyama és a VIX-index által leírt, addig jórészt együtt mozgó görbe 2013 elején éles ívben széttartóvá vált, és e divergencia azóta is folytatódik.

A Capital Economics londoni főközgazdásza szerint ez korlátokat szab az esetleges agresszív monetáris enyhítési lépéseknek. Shearing közölte, hogy a ház jelenleg 4,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamattal számol 2013 közepére, de a konszenzussal ellentétben jelentős kockázatát látja annak is, hogy az MNB később ismét szigorításra kényszerülhet, ha a globális kockázatvállalási hajlandóság komolyabb mértékben gyengülne.
A Capital Economics elemzője szerint a tízéves magyar állampapír hozamának legutóbbi emelkedése és a görbe rövid végén ezzel egy időben tapasztalt hozamesés is arra vall, hogy a kötvénypiaci szereplők is csak átmenetinek gondolják az enyhítési ciklust.

A 0,25 százalékpontos keddi kamatcsökkentést értékelve a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közlemény hangvétele az előzetes piaci várakozásnál kevésbé volt enyhítésre hajló.

A JP Morgan elemzői szerint a közleményből egyértelműen látszik, hogy a monetáris tanács változatlanul enyhítési alapállású, de a testület "fél szemmel az árfolyamot is figyeli". A ház előrejelzése ennek alapján az, hogy az MNB folytatja a fokozatos ütemű kamatcsökkentéseket, és a magyar jegybank alapkamata 2013-ra 4,50 százalékig süllyed.

A JP Morgan londoni elemzői is a monetáris tanácsi közlemény kulcsfontosságú kitételének nevezték azt, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása a monetáris enyhítés óvatos alkalmazását teszi szükségessé. A cég szakértői szerint ez gyakorlatilag arra utal, hogy az MNB "nem örül" az eltúlzott mértékű forintgyengülésnek.

A JP Morgan londoni közgazdászai kiemelték azt is, hogy a monetáris tanács közleményében nem esett szó "unortodoxnak" tekinthető gazdaságélénkítő intézkedésekről. A ház elemzői szerint az MNB valószínűleg egy ideig "teszteli a piacot", mielőtt döntene az ilyen jellegű enyhítési intézkedésekről.

A JP Morgan szakértőinek értékelése szerint a kamatdöntés utáni jegybankelnöki sajtótájékoztató elhagyása is azt jelzi, hogy az MNB "igyekszik elkerülni a befektetői hangulat rontását a jelenlegi törékeny környezetben".

A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői is úgy értékelték a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közleményt, hogy annak retorikája "váratlanul óvatos" volt.
A 4cast elemzői is kiemelték emellett, hogy a közlemény "feltűnően" nem említi a szokványostól eltérő monetáris eszközök alkalmazásának lehetőségét. A ház szakértői szerint ugyanakkor nem is volt nagyon valószínű az új pénzügy-politikai eszközök bevetése az MNB új vezetésének munkába állása után ilyen rövid idővel, és ezeknek az eszközöknek a későbbi alkalmazása jó eséllyel nem került le a napirendről.

A 4cast elemzői szerint azonban a vártnál visszafogottabb keddi MNB-közlemény valószínűleg tudatos döntés eredménye volt, és a piac megnyugtatását, ennek révén pedig a forint alátámasztását célozta.

Történelmi mélyponton, 5 százalékon az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, de a tanács állásfoglalása szerint a további kamatvágáshoz csökkennie kell a pénzügyi piaci bizonytalanságnak.

A testület döntése megfelel a piaci várakozásoknak, a banki elemzők túlnyomó többsége számított arra, hogy újabb 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó kamatot.

A keddi volt az első kamatdöntő ülés Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta.

A kamatcsökkentésre nem mozdult meg lényegesen a forint árfolyama: a kamatdöntés bejelentését követően a 305 forint közvetlen közelében tartózkodó euró jegyzés átmenetileg 304,60 forintig csökkent, majd visszatért a döntés előtti szintre. Délután négy órára tovább erősödött a forint: az eurót 303,43 forinton jegyezték.

A monetáris tanács a döntés után kiadott állásfoglalásában kiemeli: megítélésük szerint a vártnál alacsonyabb év elejei inflációs adatok megerősítették a testületnek a nyomott keresleti környezet erős árleszorító hatásával kapcsolatos értékelését.

Az aktuális inflációs és reálgazdasági kilátások a monetáris kondíciók további lazításának irányába mutatnak, a monetáris politika így a törvényi felhatalmazásával összhangban, az árstabilitás elérésének és fenntartásának veszélyeztetése nélkül segítheti a gazdaság növekedését. Ugyanakkor a tavalyi év során megfigyelt számottevő javulást követően a hazai pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónapokban változékonyabban alakult - jegyzik meg.

A testület keddi közleményében a 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Hozzátették: az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol.

A monetáris tanács szerint további jegybanki kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha a középtávú inflációs nyomás mérsékelt marad, és a pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság csökken.
Az MNB közölte azt is, hogy az előző, tavaly decemberi jelentésben előrejelzett 3,5 százalékos inflációval szemben 2,6 százalékos éves átlagos inflációt vár az idén, az idei GDP-bővülési előrejelzés azonban változatlanul 0,5 százalék.

A jövő évi inflációs várakozását 3,2-ről 2,8 százalékra csökkentette a jegybank a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből kedden közölt fő számok szerint. A 2014-es növekedési előrejelzését ugyanakkor 1,5-ről 1,7 százalékra javította az MNB.

Az MTI által megkérdezett piaci elemzők szerint a következő egy-két hónapban még folytathatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács, így 2013-ban 4,75 vagy 4,5 százalékig mérséklődhet a jegybanki alapkamat.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forintárfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelenti a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet.

Londoni elemzők véleménye szerint valószínűleg csak a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok tartották vissza az MNB monetáris tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől a keddi kamatdöntő ülésen.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az "új kinézetű" monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése.

Korábban:

A testület döntése megfelel a piaci várakozásoknak, a banki elemzők túlnyomó többsége számított arra, hogy újabb 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó kamatot.

A keddi volt az első kamatdöntő ülés Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta.

A kamatdöntés bejelentését követően a 305 forint közvetlen  közelében tartózkodó euró jegyzés átmenetileg 304,60 forintig  csökkent, majd visszatért a döntés előtti szintre.  

Tíz perccel a kamatdöntés után az eurót 305,03 forinton  jegyezték, míg délelőtt háromnegyed tízkor 305,83 forinton, kora  reggel 306,26 forinton, az előző este pedig 306,11 forinton állt az  árfolyam.  

A forint kedd reggel óta enyhe ütemben folyamatosan erősödött.  

A dollár árfolyama 237,14 forint volt a kamatdöntés után a hétfő  esti 237,93 forinttal szemben. A svájci frank árfolyama 249,74  forintra csökkent az előző esti 251,00 forintról. A japán jen  árfolyama 2,5141 forintra csökkent 2,5311 forintról.   

A lengyel zloty kedden 0,32 százalékkal gyengült, a cseh korona  0,07 százalékkal erősödött, a román lej árfolyama pedig  gyakorlatilag nem változott.

Olvasóink írták

  • 3. GondaIstván 2013. március 27. 13:13
    „2. kormoska: "Én(és még sokan)előrelátóan MEGTAKARÍTANI szeretnénk és nem költeni A PÉNZT."
    Az alapvetően jó hír, hogy van még olyan, aki többet tud keresni, mint amennyit költ. Akkorr nincs veszve még minden.
    Számodra ott a nagyszerű lehetőség magas hozamú államkötvények vásárlására. Ne a bankokat gazdagítsd, hanem erősítsd az ország stabilitását.”
  • 2. kormoska 2013. március 26. 22:14
    „Eszetlenek gyülekezete!
    Az oké,hogy csökken a hitelkamat,de csökken a betétek kamata is.
    Azt mondják ez majd élénkíti a fogyasztást,hát részemről biztosan nem!
    Az ember nagy nehezen összekapar egy kis pénzmagot,és erre tessék.Én(és még sokan)előrelátóan MEGTAKARÍTANI szeretnénk és nem költeni A PÉNZT.
    Matolcsy szembe megy a pénzpiacokkal,de az unortodoxia bukásának súlyos ára lesz!”
  • 1. történész 2013. március 26. 22:11
    „Alakul már..LASSAN DE BIZTOSAN..A PÁRTAG KÖNYV IS KEVÉS LESZ AZ ÉLETBEN MARADÁSHOZ EMBEREK,DE LEHET MÉG AZ AGYAKAT MOSNI..”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga Mihály: véget értek a nagy adórendszerbeli átalakítások

A nemzetgazdasági miniszter kedden megerősítette, hogy véget értek a nagy adórendszerbeli… Tovább olvasom