Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Vastagon fog az áruházak ceruzája

Szeged - Háromszoros áron kapható a legtöbb zöldség és gyümölcs az áruházakban, mint amennyiért a termelőtől megvette a felvásárló. Egy kiló paradicsomot és paprikát például ma 50–60 forintért vesznek át, miközben 200 forint alatt kevés helyen kapható kilója. A terméktanács szabályozást sürget.
Megrendszabályozná a nagykereskedőket és az élelmiszerláncok beszerzőit a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb). Az érdekvédelmi szervezet azt figyelte meg, hogy szemtelenül hatalmas haszonnal, 3–4-szeres áron adják el az áruházakban azt, amit a termelőktől mélyen leszorított árakon vettek meg.

– Ilyen helyzet még egyik évben sem volt – nyilatkozta lapunknak Mártonffy Béla, a terméktanács elnöke –, a termelők paprikából, paradicsomból a tavalyi ár felét kapják meg. Ugyanakkor ezt nem vesszük észre, ha bemegyünk egy áruházba. Egy kiló paradicsomot és paprikát ma 50–60 forintért vesznek át, miközben a pultokon 200 forint alatti árat csak kevés helyen látunk.

A Mars téri piacon barátságosak az árak. Fotó: Frank Yvette
A Mars téri piacon barátságosak az árak.
Fotó: Frank Yvette

A lecsó minőségű paprikáért 18–22 forintot fizetnek kilogrammonként. Jó példa erre a helyzetre, hogy az első osztályú étkezési paprika felvásárlási ára is 60 forint kilogrammonként, annyi, mint a kevésbé munkaigényes kukoricáé. Puskás Ferenc zákányszéki termelő azt mesélte el, hogy az őszi almát tőle 80–90 forintért vitték el – az üzletekben 250–260-ért látta viszont. A burgonyájáért 25 forintot adtak kilónként, az áruházakban a legrosszabb, akciós krumpli 70 forintba kerül.

Jogszabályi háttér

Az Unióban nincs olyan törvény, amelyik szabályozná, mekkora lehet a kereskedők árrése. De Franciaországban például létezik egy olyan, átvételre ajánlott szabályozás, amely meghatározza, a termelői ár hány százalékát lehet fogyasztói árrésként alkalmazni. Itthon, a szakmában általában 50 százalék az elfogadott árrés.

Mártonffy Béla azt állítja: a nyár elejei német hasmenésjárvány okozta veszteséget, árbevétel-kiesést a kiskereskedelmi áruházláncok így hozzák vissza. Szerinte a magasabb haszonkulcs miatt milliárdos nagyságrendű extraprofit keletkezhetett a kereskedőknél.

– A terméktanács szakmaközi egyeztetéseket kezdeményez – tette hozzá az érdekvédő –, mivel úgy látjuk, hogy a beszállítók kiszolgáltatottak. Ha ugyanis a beszállító valamit kifogásol, akkor a multi „kilistázza", az elkövetkezőkben nem vásárol tőle. Mártonffy így folytatta: – Mindkét félnek a teljes adatbázisára szükség van ahhoz, hogy megállapítsuk, egy ár mennyire szakadt el a valóságtól.

Arra a kérdésre, biztos-e a terméktanács abban, hogy a kereskedelem nyomja meg az árakat, és nem a felvásárló, a következő választ kaptuk: az biztos, hogy minél több kézen fordul meg egy termék egy logisztikai láncban, annál magasabb lesz az ára, mert mindenki rátesz egy keveset. De a magyar termelő általában a tészeknek adja az áruját, amelyek csak a költségeikkel terhelik meg az eredeti felvásárlási árakat.

A zöldség-gyümölcs terméktanács arra készül, hogy javaslatukra a kormány ősszel olyan rendeleteket hoz, amely a termelők érdekeit jobban védi. Például meghatároznák, hogy az áruházláncok mennyivel adhatnák drágábban az uborkát vagy a krumplit, mint amennyiért vették a termelőktől.

Tegnap körbejártuk a szegedi Mars téri piacot is, hogy megnézzük, a kofáknál mennyibe kerül a friss zöldség. Olyan árakat láttunk, amelyek alig magasabbak, mint amennyiért a felvásárlók megveszik: a paprikánál és a paradicsomnál például barátságosnak mondható 80–100 forintos táblákat láttunk.

Olvasóink írták

  • 10. trallala 2011. szeptember 08. 18:41
    „Nem tudom a szerző milyen Tészekről beszél??? A Felszámolás alatt lévő Mórakertről netán a Kistértészről vagy a kiskunsági tészről? Fenti cégek vezetői ma jól menő zöldség kereskedelemmel foglalkozó Kft-ket működtetnek tucat számra és húzzák le a termelőkről a legutolsó bőrt is. Nem tudom valamelyikük gondolkodik-e már azon, hogyha a bőrnélküli termelők elvéreznek milyen magyar termékkel fognak ők itt kereskedni Magyarországon?”
  • 9. alfoldi 2011. szeptember 07. 16:16
    „Kérdezzenek meg erről politikusokat!

    Pontosabban: kérdezzék meg, mit tettek ellene?”
  • 8. ros-mary-53@hotmail.com 2011. szeptember 07. 09:05
    „Ha jól emlékszem, nagyon régen volt valami szabály, hogy a felvásárolt termékre csak 10-20%-ot lehetett rátenni, és mindezt a számlákkal kellett igazolni. Mintha az ÁFÉSZ-nél lett volna ez a szabály. De lehet hogy csak én szerettem volna, hogy ilyen szabály legyen. Mint most szeretném. Bár ha mindenki ennyit tesz rá, akinek dolga van az áruval, akkor ugyanott vagyunk. Ez is magyar betegség.”
  • 7. varadipal 2011. szeptember 06. 14:31
    „Frakk: Valóben nem a cikkel van baj, hanem az emberi kapzsisággal. Régi piaci alaptörvény: Ha veszek szar, ha eladok kitűnő.”
  • 6. jozko 2011. szeptember 06. 09:55
    „Tényleg van pár felesleges láncszem.
    Például a Terméktanácsok...

    Valószínű, hogy sem a termeléshez, sem a kereskedelemhez nem értenek igazán,
    de Magyarországon ennek semmi jelentősége:

    Pár gittegylettel több vagy kevesebb, nem oszt, nem szoroz.
    "Normális" piacgazdaságnak itt se híre, se hamva, "hozzáértő" politikusaink és közgazdászaink
    elszabták ezt már jó régen/ a termelést, a piacot, a kereskedelmet egy tallóra.../
    Persze nem ingyen.”
  • 5. frakk 2011. szeptember 06. 09:43
    „Egy két okostojás megint kritizál. Teljesen jó a cikk , semmi kifogásolni való nem lehet benne, és jogos problémát feszeget.
    Sajnos a kereskedelem fölözi le a termelők hasznát is, ezt valóban nem szabadna megengedni, mert ezzel tönkre teszik a termelőket.”
  • 4. papika56 2011. szeptember 06. 09:31
    „Ezért hozták létre -pár éve -a " szociális boltokat "
    Közvetlenül a termelőtől vették meg, még is drágábban adták ott--meg is bukott.
    Nem kell venni a multinál semmit !
    Ott a piac--friss-olcsóbb minden !”
  • 3. varadipal 2011. szeptember 06. 09:21
    „És még mindíg nincs annyi eszük a termelőknek, hogy összeálljanak és maguk árusítsák a termékeiket.A felvásárlót régen neppernek hívták, nem mondták a szüleik? A CBA-nál már akkor 70 Ft volt a gyönyörű krumpli, mikor a piacon az a termelő aki földet csak cserépben látott, 120-ért árulta.Nem jogszabály kell, hanem ész az agyakba.”
  • 2. Moon 2011. szeptember 06. 08:40
    „Mit furcsál ezen a cikk írója Fekete Klára?
    Ez eddig is így volt és ezután is így lessz. Eddig hol tetszett élni?
    Talán érdekesebb cikket lehetne arról írni miért nincs olyan szabály ami védené a termelői érdekeket a multikkal szemben!”
  • 1. Mandula 2011. szeptember 06. 07:59
    „Nagyon egyszerű.
    A piacon kell vásárolni. Ha kisebb a kereslet az áruházakban, az árak is lejjebb mennek majd...
    De amíg ott hajlandóak megvenni az emberek, addig bizony ez így lesz...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lemondott a BÉT elnöke

Lemondott a Budapesti Értéktőzsde elnöki tisztéről Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a szakember 2008. december 4. óta töltötte be a BÉT elnöki tisztségét. Tovább olvasom