Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Versenyfutás a kontinentális talapzatokért

Kis híján elérik Ausztrália méretét azok a tengerfenéki területek, amelyek kiaknázását az ENSZ egy különbizottsága 2002 óta engedélyezte tengerparti államok számára.
A jelenlegi nemzetközi jog értelmében a tengerparttal rendelkező államok a partvonaltól 370 kilométeres távolságig ellenőrizhetik a tenger medrét. Nyolc évvel ezelőtt azonban az ENSZ felállított egy ideiglenes bizottságot azzal a feladattal, hogy vezényelje le a kiaknázható tengerfenéki területek kiterjesztését a kontinentális talapzatok végéig, azokon a helyeken, ahol ez túlhalad a 370 kilométeres határon.

Az erre vonatkozó igényeket az államok 2009. május 13-ig nyújthatták be. Az ENSZ-bizottság folyamatosan bírálja el a területi igényeket; Harald Brekke, a bizottság egyik alelnöke szerint eddig mintegy 6 millió négyzetkilométernyi területet osztottak ki a véglegesnek szánt határmegállapítási folyamat során. E területet többek között Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Mexikó és Norvégia kapta.

Jégtörők a Jeges-tengeren
Jégtörők a Jeges-tengeren


Összességében azonban több mint 50 állam mintegy 27 millió négyzetkilométernyi területre nyújtott be igényt, ami valamivel nagyobb, mint az egész észak-amerikai kontinens. A bizottság így nagy lemaradásban van; Brekke elmondása szerint a munka a legrosszabb esetben akár 20-30 évig is eltarthat a jelenlegi tempó mellett, ez azonban elfogadhatatlan, ezért fel kell gyorsítani az elbírálási folyamatot.

Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy a bizottság eddig kizárólag egyértelmű igényekkel foglalkozott, s hátra vannak még mindazok a követelések, amelyek azonos területre vonatkoznak, például az Északi-sarkvidékre, a Dél-kínai-tengerre, vagy a Falkland-szigetek körüli vizekre. Ezekben az esetekben a bizottságnak nincs egyértelmű döntési jogköre.

Ahogy az atlaszokból ismerjük az Északi-sarkot. Forrás: Wikipédia
Ahogy az atlaszokból ismerjük az Északi-sarkot. Forrás: Wikipédia


Az Északi-sarkvidék alatti, olajban és ásványi anyagokban feltehetően gazdag tengerfenék kiaknázását egyre gazdaságosabbá teheti a globális felmelegedés következtében zajló jégolvadás. Több ország is igényt formál ezekre az értékes területekre: 2007-ben például egy orosz tengeralattjáró helyezett el szimbolikusan egy zászlót az Északi-sark alatt 4261 méter mélységben fekvő tengerfenékre.

Van, aki kirándulni jár oda...


Az új határok révén egyes szigetországok, így például a Cook-szigetek, Palau vagy a Seychelle-szigetek területük több százszorosát kitevő tengerfenéki területek fölött szerezhetnek ellenőrzést.

Az ENSZ Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS) nem ratifikáló államok, köztük az Egyesült Államok, nem kötelesek adatokat szolgáltatni a bizottságnak kontinentális talapzatukról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hintában a devizahitelesek – még nincs is kormány, de már lökdösi őket

A múlt hét végén elhatározták az Európai Unió vezetői, hogy nem akarnak még egy olyan napot átélni,… Tovább olvasom