Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Vita a plázastopról

Csongrád megye - Az építőipart, a kereskedelmet és az emberek munkahelyét veszélyezteti az a törvénytervezet, amelyet a köznyelv plázastopként emleget – vallják szakmai szervezetek.
A plázastopról szóló törvénytervezet szerint a 100 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken fél évre megtiltanák a 400, az ennél nagyobb városokban a 800 négyzetmétert meghaladó eladóterű üzletközpontok építését – ma kerülhet a parlament elé a javaslat. A tilalom alatt az országgyűlésnek ki kellene dolgoznia egy új szabályozást a kérdésre, amelyben a jelenleginél sokkal nagyobb súllyal vennék figyelembe a városképi, környezetvédelmi, helyi gazdasági és közlekedési szempontokat.

Három szakmai egyesület is támadja az LMP ötletét, amelyet a Fidesz is támogat. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint már jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni.

Mit javasolnak?

A szakmai szervezetek Budapesten legalább 10 ezer, vidéken 5000 négyzetméter körül húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá. Kérik, hogy a vegyes hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület 50 százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

A szakmai szervezetek szerint „betenne" az építőiparnak az új törvény, hiszen árbevétele mostanra soha nem látott mélységekbe esett vissza, a júliusi KSH-adatok szerint a termelés 15 százalékkal csökkent egy év alatt. Emellett a kereskedelem szinte a legnagyobb foglalkoztató egy településen: a Szegeden most megnyílt Árkádban 1000, míg egy hipermarketben 400–500 ember dolgozik. A MBSZ adatai szerint a nagy üzletközpontok 2010-ben az országban 110 ezer embernek adtak munkát. Az idén építés alatt lévő, több mint 300 ezer négyzetméter kereskedelmi egység 10 ezer újabb munkahelyet teremtene. A szabad és erős verseny pedig a vásárlók érdekeit szolgálja: ezért maradt az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt.

– Szegeden 2010-ben a közgyűlés szavazta meg azt az önkormányzati rendeletet, amelynek értelmében a város korlátozza a 10 ezer négyzetméteresnél nagyobb kereskedelmi létesítmények számát – mondta Kovács Béla, a városépítési iroda vezetője. Most még 800 négyzetméteres sem épül.

Jelenleg 5 bevásárlóközpont van Szegeden: az Árkád, a Napfény Park, a Rókusi körúti Tesco, a Makkosházi körúti Penny Market, Coop és Lidl hármasa, valamint a Cora, Praktiker, Metro triász. 4-nek korábban kijelölték a helyét: Újszegeden, a lebontott Heavytex területén, a Kálvária sugárút és a Móravárosi körút sarkán, a volt Budalakk-telken, valamint a 47-es főút menti, Shell-kúthoz közeli területen. A válság azonban közbeszólt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

76 bank ment csődbe már idén az USA-ban

Újabb két bank ment csődbe a héten az Egyesült Államokban, az idén bezárt bankok száma ezzel 76-ra… Tovább olvasom