Szeged - delmagyar.hu

Ádámka, Tomika és Hannácska 2010. október 31-én, kissúlyú koraszülött csecsemőkként látták meg a napvilágot. A picúrok lélegeztetésre szorultak, majd kéthónapnyi kórházi kezelés után térhettek haza domaszéki otthonukba. Mára azonban mindhárman szépek, egészségesek és teljesen utolérték kortársaikat.

A gyermekek nem csak külsőleg, hanem belsőleg is nagyon különbözőek. Hannácska, a kis göndör fürtös a legnyugodtabb, ő tudja leghosszabb ideig lekötni magát egy-egy játékkal. Azonban számos huncutságot ellesett már a fiúktól.

Tomika, a kis szőke nagyon apás, óriási tragédiaként éli meg, amikor édesapja dolgozni indul. Ő a legakaratosabb is. Imádja elvenni testvéreitől a játékokat, amitől ők persze vérig sértődnek.

Ádámka, a nagyfiú (ő sokkal nagyobb a testvéreinél) inkább anyás. Nagyon-nagyon meg tud sértődni, ha valami nem az elképzelése szerint történik és ennek hosszú percekig tartó ordítással ad hangot. Ő fejezi ki leginkább szülei felé irányuló szeretetét, puszilgatja és ölelgeti édesanyját, édesapját. Imád mindenre felmászni, amit persze a tesók is követnek.

Most nyáron, a jó időben nap nagy részét kint töltik a szabadban. Homokfigurákat építenek, labdáznak, csúszdáznak, hintáznak, autóznak és most tanultak meg motorozni. Legújabb kedvencük az esők után keletkező pocsolyák, amelyekben jót tudnak a sárral játszani, ebben leginkább Ádámka jár az élen.

Az ikrek nagyon szeretik az állatokat. Kedvenc programjuk közé tartozik a nagyszülők gazdaságába történő kilátogatás, itt számos állattal találkozhatnak. Tomika inkább a cicákért rajong, Ádámka a kutyusokért, de mindhárman szívesen szemügyre veszik, amint a tyúkok kapirgálnak.

További nagy kedvenceik a traktorok. Amint meglátnak egyet, rögtön jelzik, hogy ők szeretnének rá felszállni.

Egy dolog, azonban közös bennük, mindannyian édesapjuk gyönyörű kék szemét örökölték.