A külföldi építőanyag-gyártók elszívják az állami támogatásokat

Súlyos problémákat lát az építőanyag-iparban Orbán Viktor, aki kedden egy nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ezen a piacon akár száz százalékot is meghaladó az árnövekedés. A miniszterelnök szerint ez morális értelemben sincs rendben, mert például a hárommillió forintos felújítási állami támogatást ezzel rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez. Ezt elfogadhatatlannak nevezte és kijelentette: intézkedésekre lesz szükség, és szeretné, ha ezeket még a héten a kormány meg tudná tárgyalni.

Globális probléma

„Az építőanyagok drágulása nemcsak hazai vagy V4-es jelenség, hanem globális tendencia. A koronavírus-járvány alatti időszakban többen kezdtek ingatlanfelújításba, ami megnövelte a világpiaci keresletet” – ezt már Pásztor Szabolcs nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint a korlátozások és a lezárások miatt a kínálat nem tudott lépést tartani a növekvő kereslettel, így szinte azonnal megbomlott a piaci egyensúlyi ár és a piaci mennyiség.

„Az építőanyagok esetében az egyik leglátványosabb növekedést az épületfa produkálta, amelynek világpiaci egységára 2020 májusában 340 dollár volt, egy év alatt azonban a négyszeresére emelkedett. 2020 májusában a világpiaci ár már 1600 dollár fölött alakult.

Jelenleg a fűrésztelepek nem képesek kiszolgálni a megnövekedett keresletet,

ráadásul a korábbi években a kitermelt fa mennyisége is csökkent. Fontos megjegyeznünk, hogy a korábbi regionális érdeklődés helyett az európai piacokon már az amerikai és a kínai vásárlói szándék is számottevő, amely ugyancsak erőteljesen árfelhajtó hatású. A faanyagon túl erőteljes hiány mutatkozik acélból és elektromos tartozékokból is, ami ugyancsak áremelkedéseket eredményez” – sorolta a konkrét alapanyagár-változásokat a kutató. Pásztor Szabolcs szerint az exporttevékenység hazai korlátozása – exportvámok alkalmazásával – mindenképpen javítaná a hazai kínálati mennyiséget. „A hatósági árazás ugyancsak valós lehetőség, ez a piaci folyamatokba való markáns beavatkozást jelentené, és hosszabb távon nem fenntartható” – jelezte Pásztor Szabolcs. A szakember szerint

érdemes lehet megvizsgálni, hogy az építőanyagok piacán megfigyelhető-e a kartellezés jelensége.

„Ebben az esetben esetlegesen árkartellezésről beszélhetünk, amelyben a szereplők valamilyen módon egyeztetve, azonos árakban állapodnak meg” – fogalmazott, hozzátéve: ez csak egy sejtés a részéről.

Példátlan

A kutató szerint a korábbiakban közvetlen kormányzati beavatkozás nem történt az építőanyagok piacában. „Néhány esetben előfordul, hogy van exportvám, ez azonban leginkább arra irányul, hogy a legjobb minőségű építőanyagok ne kerüljenek ki az adott országból, és azokhoz a hazai vásárlói kör is hozzá tudjon jutni” – fejtegette.

„A piaci árak esetleges manipulálásának lehetősége más kormányok esetében is kérdéseket vet fel, és igyekeznek feltárni az etikátlan árazás tényét, megpróbálják körüljárni a piaci beavatkozás lehetőségét” – mutatott rá ismételten arra, hogy a világon mindenhol küzdenek a drágulás ellen. Pásztor Szabolcs úgy vélte, az árak valószínűleg addig emelkedhetnek, amíg nem érnek el egy olyan lélektani határt, ahol a piaci szereplők azt mondják: „ennyiért már nem”. Ekkor a kereslet erőteljes visszaesése miatt árkorrekció következik be a piacon.

„Ezzel együtt, rövid távon, a kormányzati beavatkozásnak a közgazdasági törvényszerűségek miatt természetesen van árkorrekciós hatása,

hosszabb távon pedig a normál piaci mechanizmusok miatt is megáll majd az árak növekedése. Az viszont nem valószínű, hogy az árak a járvány előtti szintre esnek vissza” – magyarázta a szakember.

Tervek már voltak

A kormány a múlt heti ülésén már foglalkozott az építőanyagok árának növekedésével – jelezte a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, elsősorban az áremelkedés okaira kíváncsiak. „A kormány lépéseket tervez ezen a területen, amit két héten belül be fogunk jelenteni” – mondta akkor a politikus. Korábban Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, Nagy Márton is arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártó cégek visszaélnek erőfölényükkel, ezért szembe kell szállni velük. „Minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen, hogy ez egy jól működő, tiszta piaccá váljon” – mondta egy konferencián június elején Nagy Márton, aki szerint Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az építőanyag-ipari árak emelkedése, mint a környező országokban, és már 2017-ben elkezdődött. A tanácsadó jelezte, hogy jelenleg a külföldi tulajdonú vállalatok adják a teljes magyar építőanyag-ipari árbevétel 54 százalékát, amivel önmagában nem is lenne probléma, viszont a piac több mint felét mindössze öt külföldi cég fedi le.

Borítókép: illusztráció