Visszatér a képernyőre Öveges József, a legendás professzor, aki milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét

Felújított képpel és hanggal tér vissza a képernyőre Öveges József, a Kossuth-díjas fizikus, a legendás tudományos műsorvezető és pedagógus ismeretterjesztő sorozata, életének legemlékezetesebb kísérleteit bemutatva. Az epizódokban olyan látványos és könnyen érthető kísérletekkel találkozhatnak a nézők, amelyek segítségével a tudomány alapvetései és jelenségei válnak közérthetővé. Az egyszerű otthoni kísérletektől a bonyolultabb fizikai jelenségek bemutatásáig a sorozat szórakoztatóan és tanulságosan vezeti be a nézőket a természettudományok világába.

Az Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim nemcsak tudományos ismereteket nyújt, a nézők megtapasztalhatják azt a szenvedélyt és elhivatottságot is, amivel a tudós a tudomány és az oktatás mellett állt ki. Az 1968-ban készült műsorban a professzor legkedveltebb kísérleteit mutatja be, a többi között a legendássá vált Heki, a rezonanciakutya, a Szikrázó szék, a Ruhacsipesz és űrrakéta, A sarkított fény vagy a Fényrakéta epizódjai lesznek láthatók a közmédia kulturális csatornáján.

A sorozat kiváló lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy megértsék a világ működését, ezzel együtt megszeressék a tudományt. Az egyszerű és játékos megközelítések segítenek a fiataloknak felfedezni a természettudományok csodáit és inspirációt nyújtanak a tudományos felfedezésekhez.

Ő volt a fizika varázslója

Öveges József, a későbbi piarista szerzetes a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, szemléletesen, szórakoztatóan és érthetően mutatta és magyarázta a fizikát.

Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, amely 135 adást ért meg. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat.

Egyetemi tanulmányait matematika–fizika szakos tanárjelöltként a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – ma Eötvös Loránd Tudományegyetem – végezte. Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott.

Közben 1917-ben letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette.

A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920-ban szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá. Tanított Szegeden, Vácott, Tatán. Tanítványai azt figyelték, vajon ég-e minden reggel négykor Öveges tanár úr szobájában a hajnali munkálkodást jelző villany. És égett…

Tudomány és szórakozás – Öveges professzor az M5 műsorán

Az M5 kulturális csatorna egy régi klasszikussal lepi meg a tudomány és a kísérletezés iránt érdeklődőket: október 14-től műsorára tűzi az Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim című ismeretterjesztő sorozat felújított változatát.

1948 és 1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult.

Öveges József a rádió és a televízió előadójaként lett a tudásra éhes hallgatók, nézők kedvence. Már 1946-ban mikrofonba mondta első előadását, amely az atombombáról szólt. Ezt később még több mint kétszázötven előadás követte: éveken át rendszeresen mutatta be izgalmasan érdekes kísérleteit a képernyőn.

„Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét.”

A bonyolult dolgokat is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon is megismételhette a kísérleteket.

Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz. Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket szerinte csak a tanárok magyarázatai, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá.

1953-tól több mint negyedszázadon át az Élet és Tudomány hetilap szerkesztőbizottsági tagja volt. Szívesen jelentkezett tanulmányaival és az olyan, kisebb lélegzetű levélváltozatokkal is, amelyekkel még közelebb kerülhetett az olvasóhoz.

1979. szeptember 14-én hunyt el, Zalaegerszegen temették. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a 67 308-as sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el a tiszteletére.