A magyarok régen is faragtak tököt

A tökfaragás egyáltalán nem idegen hagyomány, magyarlakta területeken is szokásban volt, a végeredményt többnyire ijesztgetésre használták. Általában disznó- vagy takarmánytökből készült a lámpa – ami a halloween-történetek szerint eredetileg nem is tök volt, hanem kivájt karórépa. A halloween szó az angol all hallow’s eve rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti.

Bálint gazda emlékei

– Gyermekkoromban azzal szórakoztunk a hosszú őszi estéken, hogy a jókora tököket kivájtuk, szemet, szájat vágtunk rá, és társaink rémületére este égő gyertyát állítottunk belé. Észak-Amerikában járva elcsodálkoztam rajta, hogy ez a „játék” ott is népszokás (…) sok helyütt láttam „halálfejnek” kiképzett tököt is – írta a júniusban 101 évesen elhunyt Bálint gazda blogbejegyzésében néhány évvel ezelőtt.

A két világháború között volt gyerek – de ennél sokkal régebbi említéseit is megtaláljuk a töklámpásnak, amit a Magyar Néprajz a gyermekjátékok között is tárgyal. „A fiúk (...) egy nagyobb töknek levágják a tetejét, a belét kiszedik, s a héjra szemet, orrot, szájat vágnak. Este, amikor sötét van, beletesznek egy égő gyertyát, rúdra szúrják vagy kerítés tetejére teszik, s egymást ijesztgetik vele.” A Wikipédia a Luca-napi népszokások között említi a Luca-tököt: a Dunántúlon sütőtökből faragott lámpást tettek az ablak elé, ezzel rémisztgették egymást az emberek.

Mint Salamon töke

Mindenki ismeri a mondást: Fénylik, mint a Salamon töke. Nem kell félreérteni. Salamon Árpád-házi királyunkat a visegrádi toronyban őrizték, miután 1081-ben elismerte Lászlót magyar királynak, de terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot. A cél az volt, hogy a foglyot éjszaka is szemmel tarthassák, de a töklámpák a hajósoknak is utat mutattak – innen ered a mondás. Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, nem maradt fenn, romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.

Megyénkben is szokás

– Itt, Csongrád-Csanád megyében, a dél-alföldi régióban is szokás volt a töklámpás készítése, szinte mindegyik településen. Iskoláskorú, nagyobbacska, 12-14 éves gyerekek faragták ősszel, a tök betakarítása után. Egy-két településen kifejezetten mindenszentek környékén készült a töklámpa – foglalta össze korábbi, internetes felületünkön megjelent cikkünkben Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese és főmuzeológusa. Ezeken a helyeken a fiúk a lányokat ijesztgették a lámpákkal.

– A Magyar Néprajz szokásokkal foglalkozó kötete farsangi töklámpást is említ. A Tiszaháton, Bereg megyében maszkosok jártak körbe a töklámpákkal – tudtuk meg a szakértőtől. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató akkor elmesélte nekünk: nagyapja a felgyői tanyavilágban halottak napja táján szintén faragott tököt, bele gyertyát tett. Aki magyar, tehát tökvicsorit farag – a kifejezést egyik kommentelőnktől tanultuk, aki szintén ismerte a hagyományt olyan időkből, amikor még sehol sem volt nálunk a halloween.