2023.02.12. 11:30
„Én is a vízilovakkal vagyok”
A közelmúltban mutattuk be olvasóinknak Torontáli Renáta csengelei háziorvost, aki szabadidejében rajzol, fest és egyik művét – amely a Bogár-háti templomromnál történt faültetést örökítette meg – a helyi nyugdíjas klubnak ajándékozta. Már akkor szóba került, hogy szenvedélyes gyűjtő, halmozza például a szalvétákat és a vízilovakat. Utóbbiról beszélgetve kiderült, volt igazi, élő példánya is, persze, nem a kertben tartotta.
A héten szerdán azért „landoltam” Csengelén, hogy a rajzok és a festmények után a vízilovakról – tudományoskodva kicsit, latin néven hippopotamus amphibius – beszélgessek Torontáli Renáta háziorvossal. Nem a vadállatokról, hanem a különböző anyagokból, fából, kőből, porcelánból, műanyagból, gumiból, plüssből, üvegből, szövetből és gyurmából készült vízipacikról, amelyeket több évtizede gyűjt. Otthona minden pontján találkoztunk velük, de a 950 darabos kollekció jelentős része két üvegszekrényben pihen, közvetlenül a bejáratnál.
A víziló bölcső
Sok időt töltöttem tiniként Balástyán a nagyszülőknél, ahol a művelődési házban a nagyon pozitív személyiségű, jó kedélyű, jó humorú és sokoldalú Kiss István igazgató köré szerveződve kialakult egy klub, amely programokat, hasznos és nívós elfoglaltságokat kínált a fiataloknak. Barátja, Nagy Bandó András is többször vendégeskedett nálunk. Sokszor beszélgettünk, és egyszer felvetődött: olyasmit kellene gyűjteni, ami ritkának számít, amire nem gondol senki
– kezdte a vízilovakkal közös történetét Torontáli Renáta.
Nevek és védőszentek
A vízilovakra, pontosabban az azokat ábrázoló figurákra esett a választás. Az elsőt, Edécskét tőle kaptam, gumiból készült és ő az egyik autónk „védőszentje”, ott tartjuk a férjemmel, Lászlóval
– mesélte. Párhuzamosan gyűjtötték a vízilovakat, Kiss Istvánnak kiterjedtebb ismeretsége, utazásai révén gyorsabban gyarapodott a kollekciója, amikor 1993-ban 54 évesen elhunyt, jóval több mint ezer darabot számlált. Fia, Máté őrzi, kezeli a gyűjteményt, kiállítást is rendezett már belőle.
Elmentem megnézni, Edécskét is elvittem
– árulta el Renáta. Hozzátette, van Tibi bácsi nevű vízilófigurája is, amelyet arról a kedves kollégájáról, Csergő Tiborról keresztelt el, akitől kapta, de akad Vili is, az a másik kocsi „védőszentje”.
Ajándékok és meglepetések
Édesanyámtól, aki nagyon nagy öröm, hogy még köztünk van, két éve karácsonyra kaptam egy játék vízilóbábút – elneveztem Boldizsárnak –, benzinkutas férjem rendszeresen hoz, náluk mindig vannak ilyen játékok, ajándékok a shopban. Múlt karácsonykor pedig nagyon szép arany vízilómedállal lepett meg Laci. Barátaink, ismerőseink is mindig hoznak egyet-egyet, ha erre járnak, mert tudják, azzal örömöt szereznek nekem
– sorolta Torontáli Renáta, hozzáfűzve: maga is rendszeresen vesz, ha meglát egy szépet, különlegeset.
Volt igazi, eleven törpe vízilovam. A Szegedi Vadasparkban született, és 2020-ban 60. születésnapomra azt kaptam ajándékba, hogy 1 évre örökbe fogadhattam Zurit – ezt fényképes oklevél tanúsítja –, ez lett a neve, én Zarára kereszteltem volna, mert az is afrikai hangzású. Egyébként van az őshazájukból, Afrikából származó, kőből formált víziló figurám is
– mondta és már mutatta is a súlyos jószágot.
Funkciók és veszteség
Nemcsak díszek, játékok képviselik a vízilovakat Renáta és László lakában, akadnak, amelyeknek funkciója is van, például: WC-kefe tartó, kis nyomda, kulcstartó, bögre, virágtartó, szappantartó, táska, szatyor, toll-ceruza védő, valamint görkorcsolyást és balerinát mintázó – és még sorolhatnánk. A népszerű Kinder-tojás figurák is helyet követeltek maguknak a gyűjteményben, az ismerősök mindig szóltak Renátának, vegye meg, ha a gyereknek vásárolva vízilovat rejtett a csoki.
Egy hévízi ajándékboltban aprócska mobildísz-vízilovat vettem, néztem, van-e másik belőle, nem találtam. Ez azért fontos, mert az egyik nyaraláskor az Adriai-tengerbe esett a telefonom. Eleinte a mobilt sajnáltam jobban, de nemsokára rájöttem, az pótolható, de a pici gyöngyfigura nem. Azóta is nagyon bánt, hogy elveszett. A gyűjtést amíg élek folytatom, ezzel is életben tartom magamban Pista emlékét, az akkori klubtagokkal találkozókon tesszük ezt meg
– mondta Torontáli Renáta, aki azt is megemlítette, eleinte alig lehetett Magyarországon vízilófigurákat találni, vásárolni, szinte vadászni kellett rájuk.
Kiállítás és filmek
Nincs külön kedvenc közöttük, mindegyiket nagyon szeretem. A férjemmel már beszélgettünk arról, jó lenne kiállítani a gyűjtemény érdekesebb darabjait, mondjuk falunapkor, akkor rendeznek ilyen helyi jelentőségű tárlatokat. A festményekből és rajzokból már nekem is volt. Kevés a szabadidőm, és a vízilovak mellett leginkább a szórakoztató mozik, a vígjátékok kapcsolnak ki, mint a Bud Spencer-film, az Én a vízilovakkal vagyok. Lehet azért, mert én is…
– mondta zárszóként Renáta.
Érdekességek A víziló bumfordi alakja miatt gyakori szereplője az állatszereplős mesekönyveknek és rajzfilmeknek, mint például a Hugó, a víziló. Az ókori Egyiptomban királyi időtöltés volt a vízilóvadászat, feltevések szerint a fiatal Tutanhamon fáraó halálát egy ilyen vadászat okozta. Sok ábrázoláson láthatók, mert tisztelték is őket: az egyiptomi vallás egyik népszerű házi istenét, a terhes anyákat és a gyermekeket óvó, védő Tauret istennőt krokodilfejjel és vízilótesttel ábrázolták. A Budapesti Állatkertbe 1893-ban került az első példány, amely a hírek szerint a maga idejében Európa legnagyobb vízilovának számított, és tekintélyes kort ért meg, 1917 novemberében múlt ki. A víziló vastag bőréből készül a vízilóbőrkorbács, amely több afrikai ország rendőrségénél még ma is rendszeresített fegyelmező eszköz. Renáta is sokat olvasott róluk, ismeretterjesztő filmeket is nézett, hogy minél többet megtudjon kedvenceiről. Megdöbbent, mennyire vérengzők és veszélyesek is lehetnek. |
