Napszínes – Kabrióban tanulni

Sokféle tanuló autót láttam már. Kisebbet és nagyobbat, modernet és régebbi típusút, egyszínűt és tarkát, no, de kabriót még soha. Éppen ezért nyílt nagyra a szemem, amikor fotóriporter kollégám sejtelmes mosollyal mutatta a legutóbb lencsevégre kapott érdekességét. Persze nem kellett sok idő, hogy rájöjjek a turpisságra, a szemfülesen felismert együttállásra. 

Jót kacagtunk, majd eljátszottam egy kicsit a gondolattal, hogy milyen lett volna annak idején egy kabrióban megtanulni vezetni. Arra jutottam, hogy nagy élvezetet nem jelentett volna számomra, ugyanis finoman szólva nem voltam egy istenadta tehetség. Tetővel a fejem fölött is volt elég bajom a gépészkedéssel és a figyelmem megfelelő koordinálásával, továbbá a tűző napsugarak közvetlen érintése nélkül is sokszor izzadtam egy-egy lehetetlennek tűnő parkolás során. Ráadásul a mai napig bizonytalan a válaszom arra a kérdésre, hogy az a bizonyos T betű általánosságban védelemként vagy inkább célkeresztként funkcionál. Tapasztalataim szerint sok gyakorló sofőr ugyanis presztízskérdést csinál a tanuló vezető mögötti haladásból: semmi pénzért nem engedné maga elé, ha pedig véletlenül mögé kerül, az első lehetőségnél kitör onnan. Sajnos olykor a veszélyeztetéstől sem visszariadva szorítja le vagy ki szerencsétlen tanulót. Vélhetően az említett sofőrökben egy T betűs kabrió látványa csak tetézné azt a bizonyos „na, nehogy már...” érzést.