2023.10.15. 16:20
Csokipapír is megőrizte a szegvári legendás diszkoszvető alakját
A budapesti atlétikai világbajnokság egyik támogatójaként mindig ott láthattuk a háttérben a népszerű csokimárka, a Sport szelet reklámját, 70 éve lendületben szlogennel. Itt azonban nem egyszerű reklámról van szó, ugyanis a csoki és a sportág kapcsolata hét évtizeddel ezelőtt kezdődött, egy szegvári születésű legendás sportemberrel, Szécsényi Józseffel. A csokipapírról mindenki ismerhette alakját, most az életét idézzük fel írásunkban.
1959. július 12-én Szécsényi József, a férfi diszkoszvetés győztese dobás közben a Népstadionban rendezett nemzetközi atlétikai verseny második napján. Fotó: MTI
Hogy fogyasztója remélhet-e tőle olyan energiát, ami komoly fizikai teljesítményhez vezet, hogy messzire repíti a diszkoszt, netán autót képes a szakadékba tolni (emlékezzünk csak a rasztahajú szereplőre a termék reklámjában), abban nyilván nem cikkünk hivatott állást foglalni. Ami tény, hogy nemcsak a retró láz miatt, de 70 éve töretlen népszerűségnek örvend a Sport szelet.
Rumos-kakaós csoki, politikai bevonattal
Az édesség a Népstadion 1953. augusztus 20-i megnyitója alkalmából debütált. A Magyar Dolgozók Pártja szovjet mintára elindította az MHK, azaz a Munkára, harcra kész! megmozdulást, a csokoládét eredetileg MHK Sport szelet elnevezéssel forgalmazták, lényegében sportpropaganda volt a zöld színű papírba csomagolt finomság. Az étcsokoládé-bevonatú, rumos ízű csokoládészeletet a Csemege Édesipari Vállalat gyártotta 25 grammos kiszerelésben. Kelendőbbé egy diszkoszvető figurájával igyekeztek tenni, amelyet Szécsényi Józsefről, a sportág jeles művelőjéről mintáztak. Vagy lehetséges, hogy először még nem is ő volt a minta?
Az 1960-as, 58,26 méteres nagy dobásom után lettem csokireklám, az arról készült fotót jelenítették meg a borítón. Nem foglalkoztam akkoriban a jogdíjjal, vagy az esetleges jövedelemmel. A csapattársaim és barátaim sokáig ösztökéltek, kérdezzek rá, de nem igazán törődtem vele, a sport, majd a sporttudomány sokkal inkább érdekelt. Elmélyedtem a versenyzés lélektanában
– nyilatkozta a 85 éves korában a Testnevelési Egyetemen tiszteletére tartott ünnepség alkalmával.
| A csokit eredetileg MHK Sport szelet elnevezéssel forgalmazták, lényegében sportpropaganda volt a zöld papírba csomagolva. |
Itt lapul egy rejtély, hiszen ha a sportoló jól emlékezett, és valóban csak 1960-tól került az alakja a csokipapírra, akkor vajon ki volt az első csomagoláson? A cikkünket egy korabeli MTI-s fotóval is illusztráljuk, az egy 1952-ben készült felvétel, tehát akár kezdetektől lehet, hogy Szécsényi Józsefet látjuk a csokipapíron. Az 1956-os forradalom után egyébként a gyártás MHSZ Sport szelet néven folytatódott a Budapesti Csokoládégyárnál, márpedig az első, 1953-ban forgalomba hozott papíron még az MHK felirat is ott díszeleg. 1993-ban a gyártó céget privatizálták, majd a Kraft Jacobs Suchard vásárolta fel, és arculatváltáson esett át. A csomagolásáról ekkoriban tűnt el az ikonikus rajz.
Az antik diszkoszvető alakját irigyelte meg
A kiváló sportoló valahol büszke is volt „csokiikonságára”, hiszen ennél jobb visszajelzés nem is kellett arról, hogy elérte a tökéletes diszkoszvető alakot, amelyre vágyott. De ki is volt Szécsényi József?
Szegváron született 1932. január 10-én, és a sport korán meghatározta az életét.
Focista akartam lenni, a 104 kilómmal és a 185 centimmel komoly esélyem lett volna jó csatárrá válni, az 1957-es párizsi főiskolai vb-n én voltam a 4-szer 100-as váltó befutó embere: 11,2 másodpercre bármikor képes voltam...
– emlékezett vissza a sportoló.
Amikor azonban a művészettörténet-tanárom megmutatta Müron Diszkobolosz című ókori szobrát, elhatároztam, nekem is ilyen alakom lesz, ezt a sportágat választom
– mondta egykor.
Mindez a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban történt, ahol Ternay László művészettörténet-óráján nyűgözte le a diszkoszvetőről készült antik műalkotás illusztrációja. Gimnazistaként leköszörült egy fogaskereket, azzal gyakorolt, fényképsorozatokat tanulmányozva igyekezett fejleszteni magát. A sportolói pályája olyan ívben emelkedett, akár egy diszkosz suhan a levegőben, már az első versenyen 39 métert teljesített a 2 kilogrammos diszkosszal, és ifjúsági válogatott lett. Az 1954-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, és ebben az esztendőben főiskolai világbajnokságot nyert.
Pályafutása első olimpiája az 1956-os melbourne-i lehetett volna, ám fegyelmezetlenség miatt büntetésből nem utazhatott ki. Az 1960-as római játékokon – legjobb európaiként – a negyedik helyen végzett 55.79 méteres eredménnyel, ami annak tudatában, hogy már jóformán a kezében fogta az ezüstérmet, végül csalódást jelentett.
Az első dobásom 58 fél volt – ezzel második lehettem volna –, de akkor egyedül én dobtam felugrásból, és a lábam a levegőben kívül volt a körön, amire a bíró azt mondta, hogy kiléptem. Ezért nem sikerült a dobogó
– idézte fel.
Számszerűen nem a legjobb eredménye, de ő maga a legnagyobb sportélményének tekintette azt, hogy szinte a semmiből lett 5. helyezett Tokióban a következő olimpián, ugyanis abban az évben mindössze 27. volt a világranglistán. Kilencszer ért el magyar csúcsot, elsőként ő vetette a diszkoszt 60 méter fölé hazánkban (60,66 méterig jutott), és ötvenszeres válogatott volt.
Ő még nem a csokitól, sokkal inkább a súlyzóktól nyerte erejét, amivel eredményesen fel tudta venni a versenyt nagyobb testsúlyú riválisaival.
Én sajnos nem voltam olyan korpulens, mint az amerikai Oerter, vagy Babka. Ők 128-130 kilósak, két méter magasak voltak, de én már 1953-ban súlyt emeltem, az első voltam, aki súlyemeléssel is készült a versenyszámban. Már gimnazista koromban emeltem, és a TF-en is tovább folytattam ezt a módszert. Mondhatom, hogy megelőztem a koromat
– magyarázta Szécsényi.
Tanulmányait is igen komolyan vette, előbb az ELTE pszichológus szakán végzett, bölcsészdoktori tudományos fokozatot is szerzett, majd biológiai tudományok kandidátusaként védte meg értekezését a Magyar Tudományos Akadémián. Hetvenedik évét betöltve méltán nyerte el a professor emeritus címet a Testnevelési Egyetemen.
Az egyetem elvégzése után visszatért szeretett gimnáziumába, 1957–63 között Szentesen testnevelőtanárként dolgozott. Az életét döntően meghatározó tanáregyéniség, Bácsalmási Péter csábította fel Pestre.
Péter bácsi minden meggyőző erejére szükség volt, hogy kimozdítson Szentesről. Végül harmadszorra sikerrel járt, így kerültem a TF-re 1965-ben
– mesélte.
Gazdag élet – nem pénzben mérve
A professzor jelentősen hozzájárult a hazai dobó szakág sikereihez. Szécsényi szakmai irányítása idején, a 70-es években a magyar diszkoszvetés a nemzetek rangsorában az USA mögött a második volt, olyan kiváló dobók jóvoltából, mint Tégla Ferenc, Fejér Géza, Murányi János és Szauer Pál. A sportszakma mesteredzői címmel ismerte el munkáját. 1980 és 1984 között Kuvaitban elsősorban a súlylökőkkel ért el kiemelkedő sikereket. Szegvár 2002-ben díszpolgári címet adományozott számára.
Nem csokiikonként gazdagodott meg, az ő gazdagsága a szakmai és sporteredményekben, valamint családja sikereiben mérhető.
A Testnevelési Egyetemen ismerkedett meg feleségével, Szécsényiné Fekete Irénnel, aki egyetemi docensként több évtizeden át oktatott a TF-en, és hosszú éveken át vezette az RG, Tánc, Aerobik Tanszéket. Lánya, Szécsényi Violetta közel húsz éven át oktatott az egyetemen, majd megbízott tanszékvezetőként ő vette át édesanyjától a tanszék irányítását. Talán egyedülálló, hogy a harmadik generáció, az unokája, Varga Dániel is a TF-en dolgozik. Ő nem a katedrát, hanem az egyetem igazgatási oldalát választotta, a Rektori Hivatal vezetőjeként komoly, felelősségteljes munkát végez – büszkélkedett Szécsényi József, aki 2017-ben hunyt el Budapesten.
