2024.02.04. 14:20
Még az ég is kiderült a téli csillagles idejére Szegeden – Fotók
A téli égboltot és annak csillagképeit ismerhették meg az érdeklődők a Szegedi Csillagvizsgáló rendhagyó, szombati programján. Ősz és tavasz között nem jellemző, hogy nyilvános eseményt hirdetnének az intézményben, gyorsan teltházas is lett az esemény.
Szerencséjük volt a csillagvadászoknak: pont akkor derült ki az égbolt, amikor véget értek az előadások. Fotó: Gémes Sándor
Fotó: Gemes Sandor [email protected]
Azt gondolhatnánk, hogy a csillagleső programok nyári elfoglaltságnak számítanak. Ehhez képest teltházas volt a Szegedi Csillagvizsgáló szombat esti, Téli est nevű programja, melyet a megszokott, tavasztól őszig tartó nyitvatartási időn kívül hirdettek meg azzal a céllal, hogy az érdeklődők a ritkán látott téli égboltot is tudják kémlelni. Az előadásból ugyanis kiderült: vannak csillagképek, melyeket csak bizonyos évszakokban lehet látni, az év egy szakában ugyanis a Nap eltakarja őket. Barna Barnabás, a SZTE kutató csillagásza ezekről beszélt az est első felében.
Még az ég is kiderült a téli csillagles idejére Szegeden – Galéria: Gémes Sándor
A hallgatóság megtudhatta, télen a legfényesebb csillagok a Sirius, a Procyon, a Castor, a Capella, a Rigel és az Aldebaran.
A csillagok távcsőből is ugyanúgy néznek ki, mint szabad szemmel, hiszen nagyon messze vannak. A műszer segítségével azonban olyasmik is láthatóvá válnak, amiket az égre nézve nem vennénk észre, a közeli bolygók pedig jól megfigyelhetők
– beszélt a szakember a csillagles talán legérdekesebb részéről, bár előrebocsátotta: a meteorológusok az estére borult időt jósoltak, így ez az élmény valószínűleg nem adatik meg.
A résztvevők ezt követően megtudhatták, mi az a 88 csillagkép, melyeket hivatalosan annak ismertek el és amelyek között például a magyarok által szeretett Nagygöncöl, Kocsma vagy Részeges ember nem szerepel. A téli csillagképek között pedig megemlítette a Kis kutyát, a Nagy kutyát, a Bikát és az Oriont is, kiemelve ezek kapcsán a Fiastyúk csillaghalmazt és az Orion-ködöt. Végezetül beszélt a Betlehemi csillagról is, mely tudományos megközelítés szerint sem üstökös, sem szupernova nem lehetett, a legvalószínűbb, hogy a Jupiter és a Szaturnusz együttállását láthatták.
Az est második felében Ordasi András beszélt a sarki fényekről, majd előadása végén lelkesen nyitott be a terembe Barna Barnabás: kiderült az ég, így lehetőség van a Jupiter és holdjai, valamint a Fiastyúk csillaghalmaz távcsöves megfigyelésére. A résztvevőknek valóban szerencséjük volt, hiszen rövid időre nyílt csak meg a felhős égbolt, de pont jókor, így ez az élmény sem maradt el az estéből, mely tábortüzes beszélgetéssel és teázással zárult, ahol szabadon tehettek fel kérdéseket a résztvevők a szakembereknek.
A programot február 16-án megismétlik, így aki szombaton a teltház miatt lemaradt, még pótolhatja a különleges élményt.
