2023.07.01. 15:40
Suhantak a kaszák, serénykedtek a marokszedők – Galéria
Hagyományos aratónapot rendezett a Sóshalmi Olvasókör. Nagyon sokan vettek részt a rendezvényen, voltak, akik nosztalgiáztak, mert annak idején, gyerekként, fiatal felnőttként még maguk is részt vettek az aratáson, a fiatalabbak pedig rácsodálkoztak, hogy milyen nehéz fizikai munka volt az aratás.
A Sóshalmi Olvasókör kézi aratására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Fotó: Kovács Erika
A Sóshalmi Olvasókör hagyományos rendezvénye az aratóünnepség. A rendezvény kézi aratással kezdődött, ahová az olvasókör zászlaja mögött felsorakozva, nótaszóval indultak ki a résztvevők.
Kezet csaptak, megalkudtak
A búzatábla szélénél a bandagazda és a gazda alkudott meg az aratás díjáról. Az alku 15 százalék gabonáról indult, Varga László Máté gazda azonban ezt soknak találta, amit végül 13 százalékra csökkentettek. A bandagazda szalonnás reggeliben, könnyű főtt ebédben (hogy nehogy elpunnyadjanak tőle és aztán ne dolgozzanak), vacsorára megint csak szalonnában és túróban állapodott meg, az aratás végére pedig birkapörköltet kért. Kezet csaptak és áldomást ittak, ami után kezdődhetett a munka. A kézi aratáson résztvevőket is pálinkával, kaláccsal kínálták az olvasókör szervezői.
Gregus Máté unokája volt a gazda
A gazda ezen a kézi aratáson Varga László Máté volt, a homoki apostol, neves mintagazda, Székkutas alapítója, Gregus Máté unokája.
Gyökeresen megváltozott az aratás. Nagyon nehéz, embert próbáló munka volt a kézi aratás, főleg az ilyen meleg időben, mint ami most is van. Én mindig sajnáltam az aratókat. Valamikor én magam is arattam, mert fiatalkoromban, alighogy kimaradtam az iskolából, a szüleim kitettek egy gazdához. Ott voltam télen-nyáron. Beletanultam aratásba, megtanultam a kaszálást is. A szép, álló gabonát vágjuk le, úgy tudják a marokszedők felszedni. Ez a munka apáról fiúra, anyáról lányra szállt. A gyerekeket mindig kivitték az aratásra, amit tudtak, abban segítettek. Nem volt apelláta, hiszen a család egész évi kenyeréről és az állatok takarmányozásáról volt szó
– mondta Varga László Máté.
Harmatos reggeleken később kezdtek
Az aratóbandákban akár 20-30- kaszás és ugyanannyi marokszedő vett részt Gregus Máté emlékei szerint. Az aratóbandák tábláról táblára jártak, volt, amikor szállást is adtak nekik.
Hogy hány órát dolgoztak az aratók? Volt az napi 16 óra is. Ha harmatos volt a reggel, akkor csak később lehetett kezdeni, mert akkor „meg volt vonulva” a gabona. Olyankor este később maradtak
– mesélte.
Suhantak a kaszák, serénykedtek a marokszedők – Galéria: Kovács Erika
Varga László Máté elmondta, az ’50-es, ’60-as években a kombájnok kiszorították ezt a fájdalmasan szép és embertelenül nehéz munkát. Ma már néhány óra alatt egy kombájnos elvégzi azt a munkát, ami az aratóknak napokba telt.
Sokat gondolok vissza azokra az időkre. Nagyon nehéz volt akkor az élet, olykor engem is elkap a nosztalgiázás…
– mondta
Képalá: A Sóshalmi Olvasókör kézi aratására nagyon sokan voltak kíváncsiak. Fotó: Kovács Erika
