800 vállalkozás fizet a zene után Csongrád megyében

Magyarországon 18 ezer 296, Csongrád megyében 799, Szegeden 305 vendéglátóüzletet üzemeltető vállalkozás kapott jogdíjfizetési értesítőt 2012-ben az Artisjustól. A szerzői jogi szabályozás ugyanis kimondja: minden egyes zenei felhasználásért jogdíjat kell fizetni – így oszlanak meg az alkotás költségei. Bárhol is szól a rádió, fodrászatban, benzinkúton, strandon, pékségben, érvényes a jogdíjfizetési kötelezettség – ezt sokan nem tudják, és meglepetésként éri őket egy-egy ellenőrzés.

[namelink name="Tóth Péter Benjámin"], az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kommunikációs igazgatója másfél éve azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szervezet munkájának érthetőbbé tételére nem fordítottak elég figyelmet, ezért bevezették a szórólapokon és internetes oldalon való tájékoztatást is, amelyben a jogdíjak felosztásáról és a szervezet működéséről adnak számot.

Ha lemezről szólnának, utánuk is fizetni kellene az Artisjusnak. Illusztráció: delmagyar.hu

90 százalék önként fizet

Nemfizetés esetén először emlékeztetőt küldünk, és csak ezt követően kerül sor a jogérvényesítésre. Ilyenkor is van még lehetőség az önkéntes teljesítésre, de ezt már eljárási költségek is terhelhetik, ezért azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy határidőben fizesse be a jogdíjat. Ha ezt valamilyen váratlan körülmény miatt nem tudja megtenni, jelezze a területi képviselőnknek, hogy például részletfizetéses könnyítést tudjunk biztosítani. A statisztikáink egyébként azt mutatják, hogy a beérkező jogdíj több mint 90 százaléka önkéntes teljesítéssel folyik be az Artisjushoz, tehát eléggé magas a jogtisztán működő vállalkozások száma Magyarországon – mondta Tóth Péter Benjámin.

– Munkatársaink tapasztalata, hogy a zenét szolgáltató vállalkozások túlnyomó része ismeri a jogdíjfizetési kötelezettséget, és azzal is tisztában vannak, hogy a jogdíj a zenei alkotók fizetése. Abban már nagyobb a bizonytalanság, hogy ezt a fizetési kötelezettséget valóban a zeneszolgáltatás ellenértékének tekintik-e vagy adónak. Itt még mindig nagy az elmaradás, de már komoly javulás érezhető ezen a téren is – mondta most a kommunikációs igazgató. Az Artisjus tarifatáblázata meglehetősen sokszínű: a zenés vendéglátóhelyek és üzletek például fix összeget fizetnek, amelynek nagysága függ a szolgáltatás színvonalától.

– Egy 40 négyzetméteres szegedi belvárosi ruhaüzletnek havonta kell 2128 forint plusz áfa havi szerzői jogdíjat és 617 forint plusz áfa havi előadói és kiadói jogdíjat befizetnie, ami napi lebontásban 91 forint 50 fillért jelent. Egy este 22 óráig nyitva tartó, 100 fő befogadóképességű szegedi étteremnek már 830 forintos napidíjat számolunk fel – magyarázott az eltérő fizetési kötelezettségekről Tóth Péter Benjámin. Megtudtuk: ha egy vendéglátóegységben vagy egy üzletben tévé és rádió is van, az üzemeltetőnek csak egyszeri jogdíjfizetési kötelezettsége van. Ugyanez a helyzet a megvásárolt műsoros CD-kel is: ha az üzemeltető kifizette üzlete után a havi jogdíjat, szabadon hallgathat bármilyen jogtisztán megvásárolt zenei CD-t. Műsoros DVD-t ugyanakkor kizárólag a forgalmazó engedélyével vetíthet üzletében.

Az Artisjushoz tavaly 13,3 milliárd forint érkezett be jogdíjakból, amelyek 82 százaléka vándorolt az alkotókhoz. Az Artisjus működésének finanszírozásáról a szerzők döntenek: az egyesületnél évente megközelítőleg 2 és fél milliárd forint marad, ami a nyugat-európai átlagnak megfelelő arány. Az Artisjus munkatársai a különböző régiókban járják a településeket, figyelik az internetet és a reklámokat, hogy hol nyílt olyan vállalkozás, ahol nyilvános zenehallgatás is történhet.