Helyi gazdaság

2013.07.28. 22:28

Svájcifrank-alapon 2008-ig csak nyerni lehetett

Csongrád megye – A hitelfelvétel időpontja, a kamatok változása, a kölcsön összege, típusa is számít, amikor azt próbáljuk meg összehasonlítani, valóban rosszabbul jártak-e a devizahitelesek.

Fekete Klára

– Állami kamattámogatással vettem fel 5 millió forint lakáshitelt forintban, 2004 elején, 15 éves futamidőre – mondta József, a 2 gyermekes családapa. – A törlesztőrészlet 1-2 ezer forint különbséggel azóta is havi 52 ezer forint – ez az összeg nagyon magas volt csaknem 10 évvel ezelőtt. A környezetemben jól kinevettek a devizahitelesek. Máig 5,7 millió forintot fizettem vissza folyó áron kamatokkal együtt, még 3,2 millióval tartozom. Igaz, keletkezett nyereségem is, mivel évi 120 ezer forintot leírhattam az adómból, ami körülbelül 1,7 millió forintot tesz ki.

Beszéltünk olyan devizahitelessel is, aki ugyancsak 2004-ben adósodott el svájci frankban. Ákos kezdeti törlesztőrészlete 34 ezer forint volt havonta – mára 65 ezerre kúszott fel. Eddig 5,4 millió forintot törlesztett, tehát ha József adókedvezményét nem számítjuk, még mindig jobban járt, mint ha forinthitelt vett volna fel.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akik a 2008-as válság előtt évekkel svájci frankban adósodtak el, nyertek az üzleten. Aki viszont 2008 környékén vett fel devizahitelt, az rövid időn belül szembesülhetett a forintgyengülés miatti óriási árfolyam-különbözettel.

A kormány is érzi a társadalom kettészakadását forint- és devizahitelesekre, és látja, hogy különbség van devizahiteles és devizahiteles között is. Ezért keresnek majd az elkövetkező hónapokban olyan megoldást, hogy a forinthitelesek se járjanak rosszabbul a másik csoport megmentésével.

Elemzők még azt is megkockáztatják, hogy az átlagos devizahitel minden időszakban jobb döntésnek bizonyult, mint egy átlagos piaci kamatozású forinthitel. József ugyanis támogatott lakáshitelt vett fel 6 százalékos kamattal, míg ugyanabban az időben a piaci forinthitelt 15 százalékra adták, 79 ezer forintos havi fizetnivalóval. A svájci frank kamata 2004-ben 2,99 százalék volt, nem érte el a 3 százalékot sem. Így számolva egy devizás törlesztőrészlete még nem „érte be" a piaci forinthitelesét.

Megnéztük az MNB időszaki átlagárfolyamait: 1 svájci frank 2004 januárjában 168 forintot ért, 2012 áprilisában 245 forintot.

* * *

Nem sietnek

[namelink name="Orbán Viktor"] miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban a devizahitelesek újabb megmentésével kapcsolatban azt mondta: nem lesz villámháború. Olyan megoldásra van szükség szerinte, amelyik nem dönti össze a magyar pénzügyi rendszert. Ismét kifejtette, ki kell vezetni a devizahitel intézményét a magyar pénzügyi rendszerből, ez a hitelfajta „most van, a jövőben pedig nem lesz". A kivezetés módszeréről való döntéssel kapcsolatban Varga Mihály szabad kezet kapott, a nemzetgazdasági miniszter kapott mandátumot a bankokkal való tárgyalásra is. A korábbi devizahiteles-mentőcsomagok esetén „nem sok energiát fecséreltek a tárgyalásokra", blitzkrieget, villámháborút kellett folytatni, ilyen lépés volt például a végtörlesztés. Most viszont, mivel „az ország erős", nyugodtabb tárgyalásokra van szükség. Már Varga Mihály múlt szerdai nyilatkozatából is sejteni lehetett, hogy a kormány nem fogja elkapkodni a legújabb devizahiteles-mentőakciót – szakértők szerint addig tartják napirenden a témát, ameddig csak lehet, akár évekig is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában