Hús is lesz a húskészítményben: Búcsú az olcsó májkrémtől, párizsitól

– Már tavaly megvásároltuk a megfelelő berendezéseket, amelyekkel az új szabványnak megfelelő termékeket tudjuk előállítani – közölte a szentesi Hungerit Zrt. nevében Magyar József. – A feliratot is módosítani fogjuk. Kétféleképpen érinti a cégünket a változás, a megoldást a megrendelő kéréséhez igazítjuk. Amelyik bolthálózat a hústartalom emelését szeretné, oda úgy gyártunk. Ahol inkább az olcsóbb árkategóriát preferálják a vásárlók, oda más néven, az alacsonyabb hústartalmú élelmiszereket fogjuk szállítani. Van olyan partnerünk is, amelyik egyszerre kéri mindkét megoldást.

– Reggel a rádióban hallottam a húskészítmények szigorításáról – mondja Szeverényi Nóra, a Pápai Csemege eladója, akitől megtudjuk, hogy itt inkább árérzékenyek a vevők, mint a másik boltban, a Kiskert ABC-ben, ahol ugyancsak dolgozik.

Az utóbbiban több a fiatal vevő, és ők rugalmasabbak.

– Egyetértek a szigorítással, hogy több hús legyen a készítményekben, még úgyis a legolcsóbb parizert több vásárló a kutyájának vagy a macskájának viszi – ad hangot a véleményének, hozzátéve, hogy akad, aki a marhapárizsit is a házi kedvencnek viszi.

– 60 forint lesz – mondja nem kis meglepetésünkre Less Vivien, a másik eladó a 12 dekás csomagra, ami Finomino baromfipárizsit rejtett, és csupán 500 forintért adták kilóját. – Ez tényleg nagyon olcsó – teszi hozzá.

A csontokról mechanikusan lefejtett részek eddig beleszámítottak a hústartalomba, augusztus 1-jétől viszont fel kell tüntetni a csomagoláson, ha ebből van a termék, és nem lehet azt párizsinak vagy virslinek nevezni.

Felvágottnak is csak azt hívhatják mától, amiben legalább 50 százalék a hústartalom, és legfeljebb 10 a csontokról lefejtett rész. Minden más csak készítménynek nevezhető. A májas legalább 25 százalék májat tartalmaz majd, eddig 12 százalék volt a minimum. A sertés-, szarvasmarha-, pulykamájpástétom esetén a májtartalom minimum 35, a csirke és víziszárnyas esetén legalább 50 százalék.

Fontos, hogy a párizsinak és a virslinek legalább 51, a krinolinnak 55, a Zala felvágottnak 60 százalékban kell húsból készülnie. A gyártókat ellenőrizni és büntetni fogják, az egyetlen kiskapu, hogy megváltoztatják a termék nevét, így egyértelműbbé válik, mi készül húsból, és mi ízfokozóval kevert akármikből. A szakma szerint ezzel a magyar lett a legszigorúbb előírás Európában, és ennek a külföldről behozott áruknak is meg kell felelniük.

– Termékeink túlnyomó többségét nem érinti a szabályozás változása, mivel azok korábban is megfeleltek a szigorúbb előírásoknak, így a receptúrák módosítására sincs szükség – válaszolta kérdésünkre Nagy Endre, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. Megtudtuk, hogy a kereskedelmi márkás termékek között – ezek az áruházláncok útmutatásai alapján készülnek – vannak olyanok, amelyeknél a termékjelölést, illetve a receptúrát kellett módosítani. Ezzel együtt a csomagolóanyagokat is le kell cserélni, ami többletköltséggel jár a Picknek. – Társaságunk ezt igyekszik érvényesíteni az átadási árakban, így vélhetően az áruházak saját márkás húskészítményeihez is drágábban juthatnak hozzá a vásárlók – mondta a vezérigazgató.

A József Attila sugárút és a Római körút sarkán működő Sport ABC vezetője, Deák Ferenc szerint vevőik csupán 20 százaléka árérzékeny, miközben egyharmaduknak egyáltalán nem számít az ár, a minőséget keresik. – Ha a legolcsóbbat akarja a vásárló, akkor elmegy a multiba, és lehajol az alsó polcig, nem hozzánk jön – mondja.

Vurstné Erzsébet a rókusi Mini ABC-ben rendszeresen vásárol virslit, illetve parizert. – Nagyon olcsót nem vennék, itt elégedett vagyok a minőséggel, most éppen Pick sertéspárizsit vettem, nekem ez ízlik – mondja, miközben átveszi a felvágottat Losonczi Istvánnétól.