Helyi gazdaság

2019.06.27. 15:07

Elemzők: kevés lehetőség maradt a munkaerő piaci helyzet további javítására

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság; régóta nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező.

A munkanélküliség valószínűleg elérte mélypontját, a foglalkoztatás javulása pedig egyre keményebb strukturális korlátokba ütközik - így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.


A KSH adatai szerint ismét 4,5 millió felett volt, az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottak száma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84, a külföldi telephelyen dolgozóké 8 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 48 ezerrel, 114 ezerre csökkent.

    

A március-májusi időszak átlagában, 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál -

    

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: az állástalanok aránya újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Ez főként annak tudható be, hogy  jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre. A vállalatok már egyre inkább hajlandóak olyan munkaerőt is felvenni, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerő-piaci körforgásból.

    

A legfrissebb adatban vélhetően a szezonalitás is szerepet játszik, az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát vár az ING Bank elemzője.

    

A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan további bérnyomást és hatékonyságjavulást kényszerít ki a gazdaság egészében.

    

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság; régóta nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező.

    

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be, szerkezeti átalakulásra van szükség. Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás arányát, amely utóbbi most 10 százalék alatti, szemben a 20 százalékos uniós értékkel - mondta a szakértő.

    

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a március-májusi munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb volt, a ráta nagyon közel járhat a természetes mélypontjához. Az adatok összességében továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás.  A következő, április-júniusra vonatkozó közlés vízválasztó lehet a későbbi trendre vonatkozóan, ugyanis a korábbi években ez az időszak minden esetben a foglalkoztatás ugrásszerű javulását mutatta, aminek esetleges elmaradása bizonyítékot szolgáltathat a foglalkoztatás felső korlátjának elérésre.

    

A  feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.

    

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ezt azonban az elérhető szabad munkaerő jelenlegi gyenge minősége lehetetlenné teszi. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is.

    

A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek. Ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel - tette hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában