Hogyan lehetne megoldani, hogy ne zaklasson a követeléskezelő?

„Három évvel ezelőtt vettem fel személyi kölcsönt, sajnos egy idő után nem tudtam fizetni. Jelenleg is kapok leveleket a követeléskezelőtől, se házam, se vagyonom nincs, a rokkantnyugdíjam 50 százalékát vonják. Szerintem ez a tartozás már elévült, miként lehetne azt megoldani, hogy ne zaklasson tovább a követeléskezelő?”

Szerződésszegés

Ez a levél a panaszakademia.hu oldalra futott be, a fogyasztóvédelmi szakportál válaszában azt írta, álláspontjuk szerint egyelőre elévülésről nincs szó a panaszos tartozásának ügyében.

– A három évvel ezelőtt felvett személyi kölcsön nem fizetése valóban egy olyan szerződésszegésnek minősül, melyre a pénzintézet jogosult felmondani azt, így azonnal lejárttá válik, és elkezd a teljes összeg késedelmi kamatokkal is növekedni – hangsúlyozta a szakportál. A felmondást követően a hitelintézet a tartozást átadta a követeléskezelőnek, az pedig kezdeményezte a pénz bírósági végrehajtását.

A követelés engedményezéséről értesítést kellett kapnia az adósnak, hiszen az csak akkor érvényes, ha a jogutódlás tényéről és a követelés pontos összegéről az adóst az engedményezett tájékoztatja.

A végrehajtásról szóló törvény szabályozza azt is, hogy milyen sorrendiséggel kell és lehet a tartozást „behajtani”. Első helyen az adós jövedelme áll, ami a panaszosnál a rokkantsági nyugdíj.

Elévülési idő

– Miután az elévülési idő öt év, a tartozás jogosultja, aki jelenleg már követeléskezelő, azon belül indította meg a bírósági végrehajtási eljárást – szögezték le a fogyasztóvédők. Az elévülési idő azonban egyes esetekben megszakadhat és újraindulhat. Az elévülést megszakítja a tartozás elismerése, a „kötelem” megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozata, illetve a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A régi szabályokhoz képest az egyik igen fontos eltérés, hogy az írásbeli fizetési felszólítás már nem szakítja meg az elévülést.

Tehát a hitelező kénytelen megindítani a követelés behajtására irányuló jogi eljárást, ami történhet fizetési meghagyással, továbbá hárommillió forintot meghaladó összegű tartozás esetén közvetlenül per indításával.

Amennyiben jogerős döntés születik, úgy lehet kérni a végrehajtás megindítását. Az eljárásban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést, így a bírósági végrehajtótól kapott felszólítás is alkalmas erre.

Méltányosság

– Végrehajtási eljárásban már nagyon korlátozottak az adós jogi lehetőségei, hiszen ítélt dologról beszélünk. Amit tehet az adós, hogy a segítségünkkel méltányossági kérelemmel fordul a követeléskezelőhöz, és a körülményekre tekintettel kéri a tartozás egy részének elengedését. Mindezt egy olyan fizetési ütemezés mellett, mely nem jelent számára lehetetlen anyagi terhet, s ami hosszú távon is teljesíthető a mindennapos kiadások mellett is – írta a szakportál.