Fizethet Pendola-ügyben a város - Az utolsó utáni szalmaszálba kapaszkodnak

Évtizedeken keresztül pusztult kihasználatlanul a város egyik ikonikus épülete, a patinás Petőfi szálló. A szecessziós stílusban épült szállót 2006-ban szerezte meg az önkormányzat, az épület felújítása azonban olyan horribilis összegbe került volna, amit a város képtelen volt előteremteni.

A rekonstrukcióhoz külső partnereket vettek igénybe, a Petőfiből ötcsillagos szállodát szerettek volna csinálni a város közepén. A nagyratörő tervekből végül nem lett semmi, az egykori üzletfelek pedig máig tartó pereskedésbe keveredtek.

Közös cég a közös célért

A Pendola Kft. és a város kapcsolata 2007-ben indult, közös céget hoztak létre a Petőfi felújítására és hasznosítására. Az így létrejött Pendola-Szentes Kft-ben a város tízszázalékos tulajdont kapott, míg a társaság kilencven százalékot birtokolt. A felek egy szindikátusi szerződést is aláírtak, amelyben a város vállalta, hogy 2007. november 30-ig apportként beviszi az ingatlant a közös cégbe. A lépés oka az volt, hogy az önkormányzat pénzzel nem járult hozzá a társaság működtetéséhez, a Pendolának pedig égető szüksége lett volna az ez által elérhető, a felújításhoz szükséges 3,5 milliárd forintos hitelre.

Nem működött a szövetség

Az MSZP-s Szirbik Imre vezette önkormányzat végül 2010-ig sem teljesítette az apportot, e nélkül pedig nem kapták meg a felújításhoz szükséges 3,5 milliárd forint hitel. A munkák álltak, csak a kivitelező cégek molinói kerültek le és fel a munkaterületen.

Ezt követően kérte Zsohár Árpád, a Pendola Kft. ügyvezetője, hogy számoljanak el az addig elvégzett munkákkal.  A benyújtott számlák összege 309 millió forintra rúgott, ezt azonban nem fizette ki az önkormányzat.

Jogalap nélkül gazdagodtak

A vállalkozó ezért bírósághoz fordult, először kártérítést követelt, majd ezt kiegészítette jogalap nélküli gazdagodással. A bíróság 2018-ban első fokon kártérítésre nem kötelezte a várost, ellenben a Pendola munkavégzését és követelését valósnak ítélték meg, így jogalap nélküli gazdagodás miatt elmarasztalták Szentest.

Fellebbezésnek helye nincs

Az elsőfokú pervesztés után fellebbezett a város, így az ügy további négy évig évig húzódott. Nemrég azonban másodfokon is ítélet született a Fővárosi Ítélőtáblán: ez alapján november 10-ig több mint 178 millió forintot, a 2010. március 27-e óta esedékes késedelmi kamatokkal együtt pedig csaknem 250 millió forintot kell megfizetnie a felperesek részére a szentesi önkormányzatnak. A bírósági jegyzőkönyv alapján az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az utolsó utáni szalmaszál

A város költségvetésében nincs ekkora tartalék, ezért városházi forrásokból úgy tudjuk, a Magyar Államkincstárhoz fordultak segítségért. Az önkormányzat abban bízik, hogy az állam támogatásként vagy kamatmentes hitelként átvállalja a város tartozását.

Erre azonban csak akkor van remény, ha úgy ítélik meg, hogy előre nem várt eseményként érte a várost a kifizetési kötelezettség.

Amennyiben nem kap segítséget a város és nem rendezik a megítélt összegeket, a kamat tovább nő és adósságrendezési eljárást kezdeményezhetnek az önkormányzat ellen.