Szijjártó Péter: Az ország déli részét kell fejlesztenünk

 Az Optiwella Kft-t fiatalok hozták létre, telekommunikációs és informatikai eszközök felújításával foglalkozik. A szegedi cég 860 millió forintos fejlesztést hajtott végre, ehhez a kormány 500 millió forint támogatást biztosított. A koronavírus-járvány idején úgy döntöttünk, hogy a 2010-ben elhatározott gazdaságpolitikai ösvényről nem térünk le és a munkanélküliség finanszírozása helyett, a munkanélküliség megelőzésének a finanszírozására helyezzük a hangsúlyt és ösztönözzük az exportot.

 Az elmúlt kilenc esztendőben 80 milliárd forintnyi olyan beruházás érkezett ide Szegedre, amihez kormányzati támogatást biztosítottunk. Ez több ezer munkahelyet hozott létre Szegeden. Ezen beruházásoknak (a GE, a British Petrol, az EPAM) köszönhetően az egyszerű gyártótevékenységtől kezdve a szolgáltatószektoron át a magas hozzáadott értékű tevékenységig minden területen valósult meg fejlesztés Szegeden. Magyarország kormányának van egy világos területfejlesztési stratégiája. Hosszú éveken keresztül hallhattuk azt, hogy az ország nyugati fele mennyivel fejlettebb, mint a keleti.

 Igen. De az elmúlt tíz-tizenöt év gazdaságpolitikai stratégiája nyomán sikerült elérnünk azt, hogy az ország keleti felének beruházásvonzó képessége utolérte a nyugati felét. Ugyanakkor nemcsak kelet-nyugat, hanem észak-dél metszetben is van egyenlőtlenség. Most már a déli országrész fejlesztésére koncentrálunk. A Békéscsaba-Szeged-Pécs tengelyre még egy-két olyan nagyberuházást szeretnénk hozni, amelyek ezt az országrészt is felemelik az északnyugati, vagy északkeleti országrész fejlettségi szintjéhez. Ennek nagyon fontos eleme a BYD-beruházás, amelynek nyomán Szeged és a térség felkerül a világ modern autóipari térképére.

 A BYD-vel aratott sikerünknek is az egyik fontos összetevője az volt, hogy 233 tárgyalási fordulót bonyolítottunk, és sikerült megelőzni mindenfajta kiszivárogtatást. Azt nem mindig méri fel sajnos minden szereplő kellő felelősséggel, hogy ha egy-egy beruházási tárgyalásról idő előtt hírek látnak napvilágot, akkor az az adott ország esélyeit nagyon közel viszi a nullához. Ezért is volt fontos, hogy például a BMW-vel is több éven keresztül tárgyaltunk a debreceni beruházásról, az sem került nyilvánosságra, és ugyanígy a BYD esetében is sikerült diszkréten megtartanunk ezt. Természetesen zajlanak egyeztetések arról, hogy a BYD itteni működéséhez kapcsolódó nagy beszállító vállalatok itt a térségben hova települnek. Ha a saját beszállítóit szeretné behozni, azt mi üdvözöljük, mert az újabb magyarországi munkahelyeket jelent, és ha úgy alakul, akkor a kormányzati támogatást is biztosítjuk ezekhez.

 Nagyon remélem, hogy kettős győzelmet aratunk. Természetesen a kormány továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy a szegedi, hódmezővásárhelyi, makói térséget fejlesszük. Vannak kifejezetten jól teljesítő, az országos politikában is szerepet vállaló politikusai a Fidesznek. Ennek a térségnek az érdekképviselete a kormányban mindig is kellőképpen kiemelt volt. Szívesen működnénk együtt a jövőben is a megválasztott új polgármesterekkel, akik reméljük, hogy a kormányzó pártot támogatják annak érdekében, hogy ez a térség tovább fejlődjön.

Ez a térség, ahol most vagyunk, a magyar európai uniós elnökség két legfontosabb célkitűzését leginkább érti és a leginkább érzékenyen érinti. Az illegális migrációval szembeni küzdelem mindig a határtérségekben a legnyilvánvalóbb és a leglátványosabb. De emellett a balkáni országok, köztük Szerbia európai uniós csatlakozásából viszont nagyon sokat tudnának profitálni az itt élők. A határ mentén élni mindig egy speciális élethelyzetet jelent. Ha a határ elválaszt, akkor nehéz, de ha a határ összeköt, akkor az kedvező élethelyzet. Ami pedig a migrációt illeti, hatalmas jelentősége van az európai parlamenti választásnak, mert az európai politikai mainstream kifejezetten háború- és migrációpárti, és ennek a megváltozására csak abban az esetben van esély, ha komoly jobboldali fordulat történik.

Sokatmondó adataink vannak. Sajnálatos módon. A háború előtt Magyarország évente körülbelül 7 milliárd eurót költött a gazdaság működéséhez és a lakosság életéhez szükséges energiaimportra, a szankciók nyomán ez az összeg 17 milliárd euróra nőtt.

Ez 10 milliárd eurós növekedés, azaz 3000 milliárd forint. Ez nagyjából a GDP négy-öt százaléka, ráadásul ezért az összegért kevesebb energiahordozót is vettünk, mint korábban. Vagy nézzük az inflációt, ami a gazdasági növekedés és a reálbérek legnagyobb ellensége. Magyarországon az infláció a két-három százalékos sávban szokott mozogni, ehhez képest a háborús infláció elérte a 27 százalékot. Ezek mind külső tényezők hatására történtek meg, semmilyen módon nem voltak magyar gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban. Ezeket kellett nekünk az elmúlt évben legyőzni, szerintem nagyrészt sikerült is.

 Ennek világos feltétele van, és ez a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaihoz kapcsolódik. 2015 óta évről évre folyamatosan csökkentették a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában. Alapvetően az anyanyelv használathoz, a nyelvhez való hozzáféréshez fűződő jogokat. Pontosan tudjuk, hogy a magyar nemzeti közösségek esetében az identitásuk megőrzésének alapja a nyelvünk. Az elmúlt kilenc évben számtalanszor világossá tettük az ukránok előtt, hogy csak akkor képzelhető el új időszak megkezdése a kétoldalú kapcsolatokban, ha hiánytalanul visszaadják a magyar nemzeti közösségnek azokat a jogait, amelyek korábban megvoltak nekik. Mivel ez még nem történt meg, ezért nem beszélhetünk új fejezet megnyitásáról. Itt kompromisszumnak nincs helye, mert ha már egyszer rendelkeztek bizonyos jogokkal a kárpátaljai magyarok, akkor nincs okunk azt mondani, hogy egy részével most nem kell rendelkezni, nem mondhatjuk, hogy nincs már rá szükségük.