A El Niño miatt főhet a fejünk, „a kisfiú” akár a nyár közepéig is velünk maradhat

2024.03.04. 20:00

Berúgta az ajtót a tavasz

Csaknem egy hónappal előrébb jár a természet a szokatlanul enyhe időjárás miatt. A mögöttünk hagyott február Csongrád-Csanád vármegyében is minden korábbi rekordot megdöntött. A havi középhőmérséklet 2,4 Celsius-fokkal haladta meg a valaha mért legmelegebb februárt.

Jeszenszky Zoltán

A Sándorfalván virágzó sárgabarack már a méheket is előcsalogatta a kaptárból.

Fotó: Török János

Igen korán érkezett meg a tavasz. Szegeden és Sándorfalván virágzó magnóliákkal és gyümölcsfákkal lehet találkozni. Nem a növények bolondultak meg, hanem az időjárás.

Turistalátványosság és szelfipont lett Szeged főterén virágzó magnólia, holott egy hónappal később kellene virágot bontania.
Fotó: Török János

Koraszülött tavasz

Olyan magas volt a februári középhőmérséklet, mint egy melegebb márciusban vagy egy hidegebb áprilisban. A város külterületén lévő, referenciának tekintett Szegedi Magaslégköri Obszervatóriumban februárban 8,8 Celsius-fokos havi középhőmérsékletet mértünk, ami 2,4 fokkal haladta meg az eddigi rekorder februárt

 – nyilatkozta a Délmagyarországnak Tóth Tamás.

A HungaroMet meteorológusa arra emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben is dőltek sorra a melegrekordok, és egy plusz nyári hónapot kapott Szeged.

Fotó: Török János

A példátlanul meleg február annak tudható be, hogy a térségben nagyon erőteljes déli áramlás alakult ki, és gyakran az éjszakák is az évszakhoz képest rendkívül melegek voltak. A péntekre, szombatra virradó éjszaka azonban kritikus lesz. Az északkelet felől beszivárgó a hidegebb és szárazabb kontinentális levegő fagypont alatti hőmérsékletet hozhat

 – tette hozzá a Szegedi Magaslégköri Obszervatórium meteorológusa.

Elértük a másfél fokot

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője szerint a klímaváltozás az elmúlt egy évben egy olyan kritikus stádiumába jutott, ami már egyértelmű és a laikusok számára is könnyen érzékelhető hatásokat produkál.

2023-ban lényegében a földi átlaghőmérséklet elérte a 1,5 Celsius-fokos célt, amit az évszázad végére remélünk csak elérni. A hirtelen és példátlan melegedés hátterében az áll, hogy a 2023 májusában a déli oszcilláció jelenség az El Niño állapotába, azaz a meleg egyensúlyi állapotába került, ami ráerősített a melegedő trendre. Az előrejelzések szerint az El Niño-állapot a nyár közepéig fennmarad, ami a következő hónapokra globálisan és regionálisan is soha nem látottan magas hőmérsékleti rekordokat eredményezhet

 – hangsúlyozta a kutató.

A Toldy utcai óvodába járó gyerekek is csoportképet készítettek a Széchenyi téri a tavasszal virágzó liliomfánál. Fotó: Török János

Újraírhatjuk a tankönyveket

Gál Tamás szerint a földi és a hazai éghajlat már nem az, amit akár évekkel ezelőtt az iskolákban tanultunk. Az éghajlat már megváltozott és ami még kétségbeejtőbb, a változás folyamatos. Rajtunk múlik, hogy mennyire lesznek sikeresek a kibocsájtáscsökkentési és klímavédelmi intézkedések, hiszen közös érdekünk, hogy egy olyan szinten állítsuk meg a klímaváltozást, amihez még tudunk alkalmazkodni – hangsúlyozta a kutató.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában