Tíz éve léptek színre először a nyugdíjasok

Tíz évvel előtt egy szegedi hölgy írt egy darabot az időskori párkeresés nehézségeiről, amelynek bemutatására cas­tingon kerestek idős szereplőket Fekete Mariann koordinálásával. Így jött létre a Nyugdíjas Amatőr Színjátszó Kör, amely hosszú ideje már a Petőfitelepi Művelődési Ház életét színesíti. A próbák remek hangulatban telnek, szinte észrevétlenül alakulnak ki a szórakoztató előadások és telnek meg élettel a karakterek.

– Zoli, Gizi, Valika és Ró­­zsika alapító tag, később csatlakozott hozzánk Icuka is. Persze voltak olyanok, akik csak az első előadásban vettek részt, illetve korosztályból eredően lemorzsolódás is történt. Új tagjaink is lettek, Rózsa, Feri, Csaba és Károly később érkezett, ahogyan a művész úr is, viccesen mi így hívjuk – osztotta meg velünk Fekete Mariann, a Nyugdíjas Amatőr Színjátszó Kör vezetője.

A tagoktól megtudtuk, többük lámpalázas volt, ezt szerette volna leküzdeni, míg másnak bakancslistás volt a színpadi szereplés vagy épp beszédkészségét szerette volna formálni. Mindannyiuknak si­került, ráadásul fiatalokat meghazudtolóan emlékeznek a szövegükre, aktívan tanulják a szerepüket más-más technikával: tükör előtt, diktafonra felmondva és visszahallgatva, vagy épp biciklizés közben szavalva. A legidősebb tag, a 94 éves Rózsika pedig a szemével fotózza le a szöveget, a sorokat fejben pörgeti.

Fekete Marianna elmondta, a szépkorúaknak már komoly kihívás a szöveget és a mozgást egyszerre előadni, ugyanakkor jól karbantartja az agyat. Ezt a tagok is így érzik, sokan ezért is szeretik ezt csinálni, meg persze a közösségi élet miatt is szívesen lépnek fel.

Mókás műsorral készülnek a tízéves jubileum megünneplésére, a női és férfi viszonyt parodizálják majd ki.