61 éve tenyészt postagalambot

– Kilencévesen kezdtem ga­lambászkodni, akkor kaptam édesapámtól három gyűrűs ga­lambot, addig egyáltalán nem érdekelt a velük való foglalkozás – közölte a civilben autószerelő, 70 éves kisteleki Czékus János, aki azóta már több száz szárnyassal törődik, 400 fiatalt enged ki évente. Galamblakásokat, dúcokat ala­­kított ki számukra, déli tájolással, ami azért fontos, hogy a nap minél korábban és minél tovább süssön oda.

Kezdetek, sikerek

Gyerekként Csókási Sanyi bá­csit látta reptetni, versenyeztetni, nézte a háztetőt, várta őket vissza, közben jót falatozott. Kedvet kapott ehhez a sporthoz: 1959-ben már tagja volt az U3-as szakosztály úttörő tagozatának.

– Az év őszén már versenyeztem a galambjaimmal. Eleinte, egészen 1976-ig, nem értem el említésre méltó eredményt, de jó érzés volt tartozni valahová, egy összetartó közösséghez – emlékezett János bácsi. Rövid, közép-, hosszú és maratoni táv létezik, ő a két középsőn indul galambjaival.

Az 1979-ben kitalált kétirányú hazatérési versenyen 3. lett, az eredmény számolása nagyon hosszú ideig tartott, 1,5-2 hónap múlva derült ki. 2005-ben megnyerte a bajnoksággal felérő, a híres állattenyésztőről, genetikusról elnevezett Anker Alfonz-kupát, 2018-ban középtávú nemzetközi versenyen lett ezüstérmes szárnyasával. Részt vett postagalamb-olimpián is, 2017-ben a HU-12-D 560 572 KH (kék hím) „névre” hallgató sportolója képviselte Magyarországot Brüsszelben, a hosszú távon. Motiválni a hímeket – talán nem meglepő... – a tojóval le­­het.

Tájékozódás, viselkedés

Egyesek szerint a galambok a mágneses mező csekély változásait használják tájékozódásra. Német kutatók a csőr felső részét fedő bőrben találtak összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartal­maz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon. Más kutatók úgy vélik, inkább a szaglásuk vezeti haza őket, „szagtérképeket” ké­szítenek a környezetükről, így, annak alapján tájékozódnak. Mikor Kisteleken jártunk, a ga­lambok nagyon csendesek, visszafogottak voltak, amit János bácsi azzal indokolt, hogy idegen, számukra ismeretlen hangokat hallanak.

Galambszámok

Szerencsével jutott hozzá extra tulajdonságú örökítőpárhoz, az 1993-ban behozottnak, megvásároltnak a mai napig vannak utódai, de akad olyan famíliája is, amelynek 1943-ig vezethető vissza a családfája. A postagalambászat hazánkban, azon belül Csongrád-Csanádban is népszerű.

– A megyében nincs olyan város, nagyobb falu, ahol ne lenne galambtenyésztő: mintegy 150-en vagyunk, ebből kö­­zel 110 versenyez, ez 12-15 ezer szárnyast jelent – mondta Czékus János. Hozzátette: még most is vesz, vagy cserél galambot, mert a képzés, a tenyésztés nem állhat meg.

A postagalamb

A postagalamb a házigalamb egy fajtája, vagyis háziasított szirti galambok, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így, ennek köszönhetően üzenetek szállítására, közvetítésére alkalmazzák. Ennek az elnevezése a galambposta, amit már az ókori rómaiak és görögök is alkalmaztak. A postagalambok az üzeneteket egy irányba viszik, vissza az otthonukba, előtte el kell szállítani őket a távolabbi helyre.