2020.07.09. 07:42
Évszázados motívumokat őriz az újszentiváni parasztház
Újszentiván történetében magyar, sváb és szerb történetek keverednek egymással. A régi magyar parasztházak és az egyszerűségükben is tetszetős sváb házak napjainkra szinte teljesen eltűntek a faluból. Juhász János helyi hagyományőrző úgy gondolja, mégis érdemes megőrizni az utókornak ezeket.
A Petőfi utca patinás házában sok értékes, régi tárgyat is megőriz a gazda.
Juhász János szereti a régi épületeket, patinás tárgyakat. Számtalan jele van annak, hogy tiszteli ősei hagyatékát. Szívügyének tekinti Újszentiván régi házainak sorsát, évekkel ezelőtt többet is szakszerűen felújíttatott közülük.
Épületek bűvöletében
– Újszentiván a szülőfalum. Számomra a világ közepe, én itt vagyok otthon, sok ismerősöm és barátom él itt. A nagyszüleim és a szüleim is itt éltek, itt vannak eltemetve. Több svábot ismertem a faluban, a kitelepítettek közül többekkel rendszeresen találkoztam Németországban. Ez egy sváb ház, Zimmer Péter kőműves építette a húszas években, egészen 1944-ig benne lakott a családjával – mondta lapunknak Juhász János hagyományőrző.
A férfi rajong a régi épületekért. Miután megtetszett neki a Petőfi utcai ház, előbb bérelni akarta, de azután eladóvá vált a porta, így megvette.
– Velünk szemben, a Petőfi utca túloldalán álló másik parasztházat egy barátom vette meg. Felajánlottam neki, hogy segítek a felújítás megszervezésében, így az én munkám van benne abban a házban is – jegyezte meg.
200 éve élnek ott
Újszentivánon a múlt század elején a módosabb gazdák zöme sváb volt, házukat és annak környékét példás rendben tartották. A sváb családok Arad mellől, többnyire Csanádról kerültek a községbe az 1800-as évek elején.
Akkoriban házhelyet és bizonyos nagyságú földet kaptak az államtól. Napjainkra a második világháború utáni kitelepítések miatt már kevés család él Újszentivánon.
Célszerűség és mívesség
– Az itteni svábok házai az első világháború előtt és a két világháború között épültek. Az épületekre jellemző, hogy a mezőgazdasági munka által megkívánt épületrészek, helyiségek megtalálhatók bennük. Így sok ház alatt lapult pince krumpli, alma és bor tárolására. A padlás alkalmas volt gabona raktározására, és természetesen volt istálló, disznóól és katárka a portákon – tette hozzá a hagyományőrző.
Juhász János házának homlokzatához enyészetté vált házak motívumait használta fel, régi épületekről készített fényképeket, azokból válogatta a tagozatokat. A nagyszobában búbos kemence áll, azt később építették. A szobák falait pingálással díszítették, az épülethez egy istálló és gazdasági helyiségek lettek hozzáépítve. Juhász János a pincében bort érlel, hátul az istállóban pedig két gyönyörű lovát tartja.