Szinte teljesen megsemmisültek a kistelepülésen

2020.07.09. 07:42

Évszázados motívumokat őriz az újszentiváni parasztház

Újszentiván történetében magyar, sváb és szerb történetek keverednek egymással. A régi magyar parasztházak és az egyszerűségükben is tetszetős sváb házak napjainkra szinte teljesen eltűntek a faluból. Juhász János helyi hagyományőrző úgy gondolja, mégis érdemes megőrizni az utókornak ezeket.

Tóth A. Péter

A Petőfi utca patinás házában sok értékes, régi tárgyat is megőriz a gazda.

Juhász János szereti a régi épületeket, patinás tárgyakat. Számtalan jele van annak, hogy tiszteli ősei hagyatékát. Szívügyének tekinti Újszent­iván régi házainak sorsát, évekkel ezelőtt többet is szakszerűen felújíttatott közülük.

Épületek bűvöletében

– Újszentiván a szülőfalum. Számomra a világ közepe, én itt vagyok otthon, sok ismerősöm és barátom él itt. A nagyszüleim és a szüleim is itt éltek, itt vannak eltemetve. Több svá­­bot ismertem a faluban, a kitelepítettek közül többekkel rendszeresen találkoztam Németországban. Ez egy sváb ház, Zimmer Péter kőműves építette a húszas években, egészen 1944-ig benne lakott a családjával – mondta lapunknak Juhász János hagyományőrző.

A férfi rajong a régi épületekért. Miután megtetszett neki a Petőfi utcai ház, előbb bérelni akarta, de azután eladóvá vált a porta, így megvette.

– Velünk szemben, a Petőfi utca túloldalán álló másik pa­­rasztházat egy barátom vette meg. Felajánlottam neki, hogy segítek a felújítás megszervezésében, így az én munkám van benne abban a házban is – jegyezte meg.

 

200 éve élnek ott

Újszentivánon a múlt század elején a módosabb gazdák zöme sváb volt, házukat és annak környékét példás rendben tartották. A sváb családok Arad mellől, többnyire Csanádról kerültek a községbe az 1800-as évek elején.

Akkoriban házhelyet és bizonyos nagyságú földet kaptak az államtól. Napjainkra a második világháború utáni kitelepítések miatt már kevés család él Újszentivánon.

Célszerűség és mívesség

– Az itteni svábok házai az első világháború előtt és a két világháború között épültek. Az épületekre jellemző, hogy a mezőgazdasági munka által megkívánt épületrészek, helyiségek megtalálhatók bennük. Így sok ház alatt lapult pince krumpli, alma és bor tárolásá­­ra. A padlás alkalmas volt ga­bona raktározására, és természetesen volt istálló, disznóól és katárka a portákon – tette hozzá a hagyományőrző.

Juhász János házának homlokzatához enyészetté vált há­­zak motívumait használta fel, régi épületekről készített fényképeket, azokból válogatta a tagozatokat. A nagyszobában bú­­bos kemence áll, azt később építették. A szobák falait pin­gá­lással díszítették, az épület­hez egy istálló és gazdasági helyiségek lettek hozzáépítve. Juhász János a pincében bort érlel, hátul az istállóban pedig két gyönyörű lovát tartja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában